Hiteles információk a szeptemberi nyugtaadat-szolgáltatásról

A GYMSM Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata augusztus 11-én hibrid szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett a 2026. szeptember 1-jétől kötelezővé váló új nyugtaadat-szolgáltatási rendszerről. Az eseményen 14 fő volt jelen személyesen, további 32 vállalkozó online kapcsolódott be. A rendezvényt Jankó Ernő, a Kereskedelmi Tagozat elnöke nyitotta meg, kiemelve, hogy a téma a tagvállalatok körében kiemelkedő érdeklődést váltott ki, hiszen a változás gyakorlatilag minden nyugtát kiállító vállalkozást érint.

A szakmai előadást dr. Lázár József, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) osztályvezetője tartotta, aki elsőként leszögezte: szeptember 1-jétől sem az e-pénztárgép, sem az e-nyugta használata nem kötelező, kizárólag az adatszolgáltatás válik azzá. A számlák és a pénztárgépes nyugták esetében az automatikus adatszolgáltatás már évek óta működik – az új szabály egyedül a kéznyugták és a számítógépes nyugták adatainak jelentését vezeti be.

A kötelezettség lényege

Az előadó hangsúlyozta, hogy a szabály minden nyugtát kibocsátó adóalanyra vonatkozik – legyen szó egyéni vállalkozóról, őstermelőről, alanyi adómentes vagy áfa-köteles tevékenységet folytatóról –, darabszámtól függetlenül. A nyugták adatait három naptári napon belül kell rögzíteni a NAV Kobak portálján, nem tételesen, hanem napi szinten, adómértékek szerint összesítve. Az adómentes tételekről (pl. egyes oktatási vagy egészségügyi szolgáltatásokról) is kötelező adatot szolgáltatni, ezeket az „egyéb” kategóriában kell rögzíteni. Nyugtamódosítás és -érvénytelenítés esetén szintén jelenteni kell az adatokat.

A rögzítés a Kobak portálon történik, amelyre az adóalany saját azonosítójával, vagy meghatalmazott (pl. könyvelő) útján is be lehet jelentkezni. A felületen ki kell választani a nyugta típusát (kéz- vagy számítógépes nyugta), meg kell adni az adott napi első nyugta sorszámát, majd adómértékenkénti bontásban a napi összesített forgalmat. A rögzített adatok utólag javíthatók, kivéve a kezdő sorszámot.

E-pénztárgép: nem kötelező, de választható

Az e-pénztárgép jelenleg két formában érhető el: felhőalapú (mobilalkalmazás, internetkapcsolatot igényel) és hardveralapú (fizikai eszköz, mely rövid ideig – 72 óráig – offline is használható) változatban. Aki jelenleg online pénztárgép használatára kötelezett, kizárólag hardveralapú e-pénztárgépre térhet át; aki nem kötelezett (pl. fodrász, kozmetikus, műkörmös, őstermelő), szabadon választhat a kéznyugta és a két e-pénztárgép-típus között. Az e-pénztárgépes nyugta a nyugtatárba történő beküldéssel minősül kibocsátottnak, a vevőnek alapesetben nem kell papíralapú másolatot adni, csak ha ezt kifejezetten kéri.

Az előadó felhívta a figyelmet a jövőbeli határidőkre is: 2027. január 1-jétől új online pénztárgépet már nem lehet üzembe helyezni, 2028. július 1-jétől pedig a jelenleg is online pénztárgép használatára kötelezettek számára kötelezővé válik a hardveralapú e-pénztárgépre való átállás. Ezek a jelenleg hatályos jogszabályt tükrözik, és – az online pénztárgép bevezetéséhez hasonlóan – jogalkotói döntéssel még módosulhatnak.

Megnyugtató információ, hogy a NAV honlapján közzétett tájékoztatás szerint 2026. december 31-ig türelmi (méltányossági) időszak érvényesül: eddig a hatóság elsősorban nem a szankcionálásra, hanem a jogkövető magatartás kialakítására helyezi a hangsúlyt.

Kérdések és válaszok

Az előadást követően dr. Lázár József sorra válaszolt a tagvállalatok által előzetesen beküldött tizenöt szakmai kérdésre, majd a helyszíni és online felmerülő további kérdésekre is. Szó esett többek között arról, hogy a másodállású, utazó oktatóknak és a nyomtató vagy okostelefon nélküli kisvállalkozóknak (pl. kozmetikusoknak, fodrászoknak) is elegendő a kéznyugta és a 3 napos utólagos adatrögzítés; hogy az önkormányzatok piaci helypénz- és parkolásidíj-beszedésére is kiterjed a kötelezettség; valamint hogy a taxisok továbbra is pénztárgép-használatra kötelezettek maradnak. Elhangzott, hogy a piaci őstermelőkre és árusokra sincs kivétel, és hogy magánszemélyek szerződés alapján kiállított bevételi elismervényére – mivel az nem minősül nyugtának – nem vonatkozik az adatszolgáltatás.

Az előadó megerősítette, hogy a szükséges eszközök (nyomtató, telefon típusa) megválasztása minden esetben a vállalkozó döntése, a NAV konkrét terméket nem javasol, ugyanakkor a NAV honlapján részletes, lépésről lépésre bemutató segédanyagok és gyakran ismételt kérdések is rendelkezésre állnak.

Érdemes mielőbb tanulmányozni az adóhatóság által biztosított szakmai anyagokat és technikai útmutatókat, amelyek közvetlenül elérhetők a NAV hivatalos eNyugta aloldalán.  

Összegzés

A kerekasztal-beszélgetés legfontosabb üzenete, hogy a nyugtaadás kötelezettsége nem szűnik meg, a kéznyugta továbbra is teljes értékű megoldás marad. A vállalkozóknak – ideértve a piaci árusokat és őstermelőket is – a kiállított kéz- és számítógépes nyugták adatait három naptári napon belül fel kell tölteniük a NAV Kobak portáljára.

A Kereskedelmi Tagozat köszöni osztályvezető úrnak a tartalmas előadást, a résztvevők részvételét és figyelemmel kíséri a témát érintő jogszabályi fejleményeket.

Az előadás teljes anyaga letölthető IDE kattintva.

Hogyan segíti az átállást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal?

2026. szeptember 1-én hatályba lépett az online pénztárgép használatára nem kötelezettekre is kiterjedő, általános nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség.
A szeptember 1. és december 31. közötti időszak a zökkenőmentes átállást segíti, a  (NAV) tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatja a vállalkozásokat, és ez alatt a négy hónap alatt nem is bírságol.
A hivatal honlapján már több hasznos segédlet – képernyőképekkel illusztrált útmutatók és a teendőket lépésről lépésre ismertető videók – is elérhető.

A kézi nyugtáról a NAV ePénztárgép applikációra váltóknak:
ANAV ePénztárgép használatának megkezdése, a letöltéstől az üzembe helyezésig

A NAV saját fejlesztésű, ingyenes, felhőalapú applikációjával néhány koppintás a nyugtakészítés, az adatszolgáltatás pedig automatikus. Az új e-pénztárgépeket a jelenleg papírnyugtát használó vállalkozásoknak érdemes igénybe venniük.  Az e-pénztárgép mellett szól az is, hogy a rajta keresztül szolgáltatott adatokkal a vállalkozó már eleget tesz a bizonylat-megőrzési kötelezettségének is, a nyugtatár ugyanis tíz évig tárolja a beérkezett adatokat. A NAV videós útmutatójának lépéseit követve, a folyamat végére érve a felhasználó egy működő, azonnal használható alkalmazást kap.

Továbbra is a klasszikus, kézzel kitöltött nyugtatömbös papírnyugtát használóknak:
Kézi rögzítés (KOBAK)

Bár az adatszolgáltatás legegyszerűbb módja az e-pénztárgép használata, de akik továbbra is kézi vagy számítógépes nyugtát szeretnének kiállítani, a NAV webes felületén kézzel is rögzíthetik az adatokat a kibocsátást követő 3 naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban. A nagyobb forgalmú vállalkozások, szolgáltatók pedig gépi interfészen keresztül, saját rendszerükből is teljesíthetik az adatszolgáltatást.
A NAV a nyugtaadatok kézi rögzítéséről is készített egy videós segédletet, ami bemutatja, hova kell kattintani, milyen adatokat kell megadni, hogyan lehet azokat rögzíteni és beküldeni. Így azok is könnyen követhetik a folyamatot, akik ritkábban használnak online adózási felületeket.
A Pénztárgép Portálon (KOBAK) a nyugtaadatok rögzítése menüpont az adatszolgáltatást előíró jogszabály hatálybalépését követően, szeptember 1-től érhető el.

A NAV ePénztárgép alkalmazás letöltéséről és üzembe helyezéséről részletes videó ITT található.