Lépések a körforgásos gazdaság felé

Az Európai Tanács 2020. december 10-11-i csúcstalálkozóján elfogadta az Európai Unió kibocsátáscsökkentési ambíciójának 40 százalékról 55 százalékra növelését. Emellett a nagy horderejű döntés mellett decemberben számos felhívás látott napvilágot. Ezeket mutatjuk be most röviden.

Akkumulátorokról és akkumulátor hulladékokról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat

Az Európai Bizottság által bemutatott javaslat célja, hogy biztosítsa Európa fenntartható versenyképességét az akkumulátorgyártás terén, ambiciózus fenntarthatósági kritériumokat határozzon meg mind az Európában, mind az azon kívül gyártott akkumulátorokra vonatkozóan azok teljes életciklusa során.

Az elektromobilitás fontos szerepet tölt be a kibocsátás-mentes átmenet során, fontos azonban, hogy az elekromos járművekbe beépített akkumulátorok sem gyártásuk, sem használatuk, sem pedig hulladékká válásuk során ne terheljék a környezetet. Ezért a javaslat célja biztosítani, hogy az akkumulátorok fenntarthatóak, újrahasznosíthatóak legyenek. Előállításuk során tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a környezetvédelmi előírásokat.

A Bizottság kötelező előírásokra tesz javaslatot valamennyi, az Európai Unión belül piacra kerülő akkumulátor típusra vonatkozóan. Megjelenik a szabályozásban a használatot követően az akkumulátorok másodlagos felhasználásának kötelezettsége, az akkumulátor teljes életciklusára vonatkozó „szénlábnyom” mérőszám bevezetése. A Bizottság szándéka szerint a forgalomba hozatal feltételekeként meghatároznák az akkumulátor minimális teljesítményét és tartósságát. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyártók felelősségére, a fogyasztók tájékoztatására, illetve az ellátási lánc átvilágítására.

A Bizottság nem titkolt célja, hogy a jelenleg távol-keleti cégek által uralt piacon európai cégek is lehetőséghez jussanak, fenntartható alternatívát kínálva az európai autógyártók számára. A kiszámítható jogi keretrendszer megteremtésétől azt várják, hogy ösztönözze az európai beruházásokat és biztosítsa az európai autóipar függetlenségét a távol-keleti beszállítóktól. A cél, hogy az európai gyártók 2025-ig akár 6 millió elektromos jármű akkumulátor ellátását tudják biztosítani.
További információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_2312

Az Európai Bizottság fenntartható mobilitás eléréséhez vezető elképzelései

Az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának mintegy harmada a közlekedésből származik. Ezért ahhoz, hogy 2030-ra megvalósuljon az 55 százalékos kibocsátás-csökkentési cél, a közlekedési szektorban is jelentősen csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást. Az ehhez vezető eszközöket az Európai Bizottság a 2020. december 9-én bemutatott, “a fenntartható és intelligens mobilitásról” szóló közleményben mutatta be.

Az Európai Bizottság átfogó célja, hogy - az európai zöld megállapodással összhangban - 2050-ig 90 százalékos kibocsátás csökkentés valósuljon meg az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően. A cél eléréséhez mérföldköveket határoz meg 2030-ra, 2035-re és 2050-re vonatkozóan. Ilyen mérföldkő például, hogy 2030-ra legalább 30 millió kibocsátásmenetes gépkocsi közlekedjen az európai utakon, duplázódjon meg a nagysebességű vasúti forgalom vagy hogy a tengeri közlekedésben kerüljenek forgalomba a kibocsátásmentes tengeri hajók. 2035-ra vonatkozó mérföldkő, hogy addigra kerüljenek piaci forgalomba a kibocsátásmentes nagy légi járművek. 2050-re, többek között, a személygépkocsik, kisteherautók, autóbuszok és új nehézgépjárművek kibocsátásmentessé válását, a vasúti árufuvarozás megduplázását tűzi ki célul – derült ki a közleményből.
A cél eléréséhez tíz kiemelt területen azonosít be a Bizottság fenntartható, intelligens és a rezílienciát növelő cselekvési lehetőségeket.
További információ: https://ec.europa.eu/transport/themes/mobilitystrategy_en

Átfogó digitális szabályozási javaslat az Európai Bizottságtól

Megjelent az Európai Bizottság régen várt csomagja a digitális szolgáltatásokról és digitális piacokról. A javaslat egyrészről a nagy piaci erőfölénnyel bíró online platformok (pl. Google, Amazon, Facebook) tisztességes piaci magatartását kívánja biztosítani, másrészt a megváltozott digitális szokásoknak megfelelően újítja meg az innovatív digitális szolgáltatásnyújtás kereteit.

Az elmúlt években az online platformok életünk minden területén megjelentek, szerepük meghatározó jelentőségűvé vált a véleményformálás, a kapcsolattartás, a kereskedelem területén. Bizonyos platformok azonban már akkorára nőttek, hogy működésük megnehezíti a versenytársak számára a piacra jutást és az egészséges versenyt, a fogyasztók számára pedig a szabad választást. Ezért az új jogszabályjavaslat magatartási szabályokat állapít meg a nagy online platformok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló javaslat az e-kereskedelmi irányelv alapelveit megőrizve megteremti az innovatív digitális szolgáltatásnyújtás feltételeit és harmonizált szabályokat alkot a belső piacon tevékenykedő közvetítő szolgáltatók számára.
A fogyasztók jogainak védelme érdekében a javaslat világos felelősségi és elszámoltathatósági szabályrendszert hoz létre. Uniós szintű, kötelező érvényű kötelezettségek vonatkoznak majd minden olyan digitális szolgáltatásra, amelyek árukat, szolgáltatásokat vagy tartalmakat közvetítenek a fogyasztóknak. A javaslat a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítását célzó új eljárásokat hoz létre, és megteremti a szolgáltató feltételeivel ellentétes információk eltávolításával és letiltásával kapcsolatos döntések megtámadásának lehetőségét.

A jogszabály csomagot előterjesztő Margrethe Vestager digitális Európáért felelős biztos a csomag bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy el “el kell érnünk azt, hogy biztonságosan vásárolhassunk, és bízhassunk az általunk olvasott hírekben. Hiszen ami az interneten kívül illegális, az az interneten ugyanúgy törvénytelen”. Ennek kereteit kívánja megteremteni a két javaslat, amelyek tárgyalása várhatóan évekig elhúzódhat.
További információ: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-services-act-package

Nyilvános konzultáció az EU energiahatékonysági és megújuló energiára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt tart az EU megújuló energia irányelv felülvizsgálatáról valamint az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról.

Az Európai Zöld Megállapodás célkitűzései, az EU klímapolitikai ambíciójának növelése szükségessé teszi annak megvizsgálását, ezeknek a célkitűzéseknek az eléréséhez hogyan tud hozzájárulni a megújuló energiaforrások használatának szélesítése, és abban milyen megújuló energiaforrások kapnak szerepet. Az új, 40 százalékról 55 százalékra növelt kibocsátás-csökkentési cél eléréséhez az energia felhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése is elengedhetetlen. A Bizottság előzetes hatástanulmánya szerint 2030-ig a megújuló energiaforrások arányának el kellene érnie a 38-40 százalékot a bruttó energiafogyasztásban, míg a felhasznált energia mennyiségét 36-39 százalékkal kellene csökkenteni. A célok elérését az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás keretében kezdeményezett Hidrogén Stratégia, Felújítási Hullám, Offshore megújuló energia stratégia, a Körkörös gazdaságra vonatkozó akcióterv és más szektorális javaslatok útján kívánja elérni.

A most meghirdetett két konzultáció során 60 célzott kérdés megválaszolásán keresztül fejthetik ki a véleményüket. A konzultáció magyarul is elérhető, és 2021. február 9-ig kitölthető.
https://ec.europa.eu/info/news/public-consultations-launched-reviewing-eu-directives-energy-efficiency-and-renewable-energy-2020-nov-17_en

Kapcsolat:
Fáskerti Zita ipari kapcsolatokért felelős diplomata
Magyarország Állandó Képviselete az EU mellett
Email: hirlevel.beu##kukac##mfa.gov.hu