A kamara Kereskedelmi Tagozata által kezdeményezett felméréshez 56 vállalkozás szolgáltatott adatot
A felmérés összehasonlítja a „covid válság” előtti időszak gazdálkodásának termelékenységét a válság alatti gazdálkodás termelékenységével, melyben figyelembe veszi az állami kompenzációt is.
A felmérés eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze:
A válság előtti időszakban a munkaerő termelékenységi mutatószáma (1 Ft munkabérre eső bevétel összege): 4,85
A válság alatt a termelékenység mutatószáma támogatásokkal együtt: 3,38
Válság okozta extra tehervállalás megoszlása:
A válság alatti időszakban a vállalkozások összesen 134 millió Ft állami támogatást kaptak (jellemzően bértámogatás).A válság alatt a vállalkozások arányosan 507 millió Ft bértöbbletet fizettek ki a munkahelyek megőrzése érdekében (válság forgalmával-, és előző időszak termelékenységi mutatójával számolva).
Következtetés:
A vállalkozások a vizsgált válságidőszakban az állami szerepvállaláshoz képest 3,8 szoros mértékben járultak hozzá a munkahelyek megőrzéséhez, ezért ezeket a vállalkozásokat további támogatásban kell részesíteni.
Javaslat:
A válság végezetével végelszámolást kell tartani a kiemelt ágazatokban.
Módszer: Online adatigénylő rendszer felállítása, melyben a cégek valós gazdálkodási adatait kell rögzíteni önbevalló módon:
- válság előtti időszak nettó forgalmi adata (2019.03.01- 2020.03.01.)
- válság előtti időszak bruttó bérfizetése (munkáltatói járulékok nélkül)
- válság alatti időszak nettó forgalma (2020.03.01-2021.03.01.)
- válság alatti időszak bruttó bérkifizetése
- válság alatti időszak állami támogatása
Számolás: - = 1. / 2. (termelékenység válság előtt)
- = (3. + 5.) / 6. (virtuális bér a válság forgalmával, támogatásával és a válság előtti termelékenységgel számolva)
- = 4. - 7. (válság alatti valós bér és virtuális bér különbözete megmutatja a kifizetett bértöbbletet)
Az adatok alapján reális képet kapunk az egyes cégek által vállalt extra terhekről, melyekkel megőrizték a munkahelyeket.
Célszerű lenne kitűzni egy jelentkezési határidőt és egy állami büdzsét (pl. 100 milliárd Ft) a segélyalapnak, melyet a jelentkező rászorulók között arányosan fel lehet osztani. A módszerrel csak a valóban rászorulók fognak jelentkezni, illetve a kártérítés mértéke a tehervállalás mértékével arányos lesz.
Az állami költségvetés számára is tervezhető a segélycsomag nagysága.
Ezzel az intézkedéssel helyre állítható a turizmus-vendéglátás szektorban tevékenykedő vállalkozások igazság érzete, illetve pontot tehetünk a válságkezelés végére.
Az összeállítást Jankó Ernő a Kereskedelmi Tagozat elnöke és Csalló Gábor a Mosonmagyaróvári Térség elnöke készítette.
