A magyar gazdaság és a globális értékláncok összefüggéseit elemezte a Széchenyi-egyetem kutatója

Mind a makrogazdasági, mind pedig a vállalati döntéshozóknak segítséget jelenthet a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk elemzésében, a stabilitás megteremtésében és a gazdasági kapcsolatok újragondolásában dr. Koppány Krisztián tanulmánya, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg.

A győri Széchenyi István Egyetem kutatója rámutat, hogyan érdemes kialakítani a beszerzési és értékesítési stratégiát.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait elemezte dr. Koppány Krisztián, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának kutatója, vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese „A kínai koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége” című tanulmányában, amely a májusi Közgazdasági Szemlében jelent meg.

Dr. Koppány Krisztián


 

A docens kutatásában arra világít rá, hogy a koronavírus-járvány kapcsán egyre inkább előtérbe kerül a világgazdaság országainak és ágazatainak globális értékláncok szerinti összekapcsoltsága, egyik ország–ágazat párosnak egy másiktól való függősége.

A tanulmány Magyarország és a magyar gazdaság ágazatainak elsősorban Kína, másodsorban Olaszország ágazataival szembeni kitettségét vizsgálja a WIOD-adatbázis és output-to-output rugalmassági mutatók alapján.

Legfontosabb következtetése, hogy a két országban bekövetkező kibocsátási sokkok erőteljesen kihathatnak hazánkra, amelynek kínai beszállítóktól való függősége világviszonylatban is jelentős.

Megtorpanhat a globalizáció?

„A koronavírus-járvány számos gazdasági szereplőt, kis- és nagyvállalatot, cégvezetőt, de teljes nemzetgazdaságokat, gazdaságpolitikai döntéshozókat is rádöbbenthetett arra, hogy milyen problémákat okozhat, ha kereskedelmünk túlságosan nagy arányban támaszkodik viszonylag szűk területen koncentrálódó partnerekre” – élt észrevételével dr. Koppány Krisztián, aki azt is kifejtette, miért alakultak így a kereskedelmi kapcsolatok.

Mint mondta, globalizált világunkban az elmúlt években, évtizedekben az erőforrások áraiban, különösen a munkaerőköltségekben vagy a környezetvédelmi előírásokban mutatkozó különbségek olyan országokba vonzották az alapanyag-előállítást vagy az összeszerelési tevékenységeket, ahol ezek világviszonylatban a legalacsonyabb költséggel végezhetők. Rengeteg termék gyártása települt például Kínába.

„Több ágazatban szinte teljesen megszűntek a más országbeli vagy legalábbis a közelebbi beszerzési források. A járvány kapcsán sokan az eddigi folyamat, a globalizáció megtorpanásáról vagy visszafordulásáról beszélnek, erre számítanak” – beszélt a trendekről a kutató.

„Valóban, az értékláncok megszakadása keresleti (vevői) és kínálati (beszállítói) oldalról is komoly gondokat okozhat, amelyeket persze rövidtávon elfedhetnek a meglévő alapanyag- és alkatrészkészletek, illetve a készletre termelés. A csúcshatékonyságra törekvő, minimális készletekkel működtetett just-in-time rendszerekben azonban jóval hamarabb kiütköznek az ellátási problémák.

A hazai ipari szereplőkkel folytatott konzultációk igazolják, hogy az átmeneti leállások, kényszerszabadságok veszélyhelyzet miatti bevezetéséig – vagyis március végéig, április elejéig – milyen komoly feszültségek árán tudták csak fenntartani termelési tevékenységüket. Gyakorlatilag azt gyártották, amit tudtak. Szinte csak ennek köszönhető, hogy az ipari termelés volumene nem esett vissza a márciusi adatok által már jelzett tízszázalékosnál jobban” – elemezte a helyzetet.

Segíti a gazdaságpolitikai és a vállalati döntéseket

A Széchenyi István Egyetem kutatója által használt input-output és hálózatelemzés módszerein alapuló vizsgálatok nemcsak országos viszonylatban, hanem megfelelő területi és vállalati adatok alapján regionális szinten, vagy akár egyes mikrogazdasági szereplőkre is elvégezhetők.

A modellszámítások segíthetnek megmutatni az országok és régiók erős és gyenge pontjait, az egyes ágazatok, ágazati szereplők gazdasági tovagyűrűző hatásaikat is figyelembe vevő súlyát, a hazai és globális jövedelemtermelésben betöltött szerepét. De segítségükkel feltárhatók a cégek beszállítói és értékesítési láncaiban megtestesülő kockázatok, s elemezhetők ezek csökkentésének lehetőségei, az egyes lépések várható hatásai is.

„Eredményeim beépíthetők a gazdaság újraindítása során meghozott nemzetgazdasági, ágazati és vállalati szintű kereskedelemi és fejlesztési döntések, a globális és lokális ellátási láncok újjászervezésének, átalakításának szempontjai közé” – mutatott rá dr. Koppány Krisztián.

Mint elmondta, munkája elsődleges és legfontosabb jutalma a tudományos kíváncsiság kielégítése, a felfedezés öröme és a szakmai teljesítmény elismerése, mégis figyel arra, hogy az eredményeit közérthetően mutassa be, illetve kidolgozza azok társadalmi-gazdasági alkalmazásának, hasznosításának eszközeit is.

„Lényegében erről szól az egyetemek, a kutatók ma oly hangsúlyos harmadik missziója” – tette hozzá dr. Koppány Krisztián, akinek éppen ezért olyan fontos, hogy folyamatosan kapcsolatokat építsen a vállalati partnerekkel.

„Az elmúlt közel másfél évtizedben számos konkrét vállalati problémára kidolgozott megoldásomat, elemzőeszközömet tudtam bevinni az általam vezetett controlling szakirány óráira. De így van ez az aktuális kutatási területemet jelentő input-output modellekkel is, amelyek lényege, célja és alkalmazási lehetőségei értő fülekre találnak vállalati körökben.

A legszorosabb és a mai napig tartó együttműködésem a Rába Futómű Kft. humánerőforrás- és controllingigazgatójával, Steszli Ádámmal alakult ki: eredményeinket konferenciákon is bemutattuk. De a helyi vállalatok mellett kapcsolatban állok hazai és nemzetközi kutató-tanácsadó cégekkel, céginformációs szolgáltatókkal is, s folyamatosan dolgozom az általam alkalmazott, kidolgozott elemzési eszközök szolgáltatássá konvertálásán” – beszélt kutatásai alkalmazásáról a dékánhelyettes.

Lesznek nyertesek

Dr. Koppány Krisztián bízik benne, hogy a Covid-19 esetleges második hullámára az első tapasztalatai alapján mind az emberek, mind a gazdasági szereplők sokkal jobban fel lesznek készülve. „A szükség nagy úr, ahogy mondják, s a veszély rendszerint magában hordozza a lehetőségeket is. Kikényszeríthet olyan megoldásokat, amelyek egyes vállalkozásokat sikeresebbé vagy még sikeresebbé tesznek. Vagyis a sajnálatos vesztesek mellett biztosan lesznek nyertesek is. Például olyanok, akiknek megvan a lehetőségük és a képességük arra, hogy ha kell, váltsanak. Nemcsak beszerzési és értékesítési forrásokat és csatornákat, hanem akár termékkört, profilt is” – vetette fel a kutató.

A kitettség elemzésének módszereiről

A kutató a cikk hátterét adó módszerekkel hét éve foglalkozik. Több írása is megjelent a témában, köztük az online is elérhető „Makrogazdasági és regionális hatáselemzés multiplikátor modellekkel” című monográfiája, amelyben felsőbb szintű egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatók, az elemzések iránt érdeklődő szakemberek, illetve az ilyen elemzések potenciális megrendelői számára mutatja be a módszerek lényegét, gyakorlati hasznát, valamint saját kutatási eredményeit, köztük a Győrre és vonzáskörzetére fókuszáló SZEconomy-GyőRIO modellt.

Szerző: Czeiner-Szücs Anita, SZEhírek

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök