Mikor adómentes, mikor adóköteles a borravaló?

Kamaránkat több vendéglátóipari vállalkozás is megkereste egy olyan kérdéssel, mely a borravaló értelmezésére irányul.
A GYMSM KIK Adóügyi Kerekasztala a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vármegyei igazgatóságához fordult a kérdéssel.
A NAV állásfoglalását változatlan formában, az alábbiakban közöljük: 

"Borravaló alatt a saját elhatározásból és önkéntesen fizetett, a vételáron felül kifizetett összeget kell érteni, amellyel a vendég a kapott szolgáltatással kapcsolatban megelégedettségét fejezi ki. A borravaló fogalmát sem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), sem egyéb más ágazati jogszabály nem határozza meg, ezért a szó hétköznapi értelméből kell kiindulni annak meghatározásakor.
A vendéget borravaló fizetésének kötelezettsége nem terheli, azt sem a felszolgálásban közreműködő személy, sem pedig a vendéglátóhely üzemeltetője nem követelheti vendégtől, mivel annak nyújtása kizárólag a vendég saját elhatározásán múlik, azaz nincs konkrétan meghatározott mértéke, illetve nincs meghatározva a pontos aránya sem.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.21. pontja szerint egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

A borravaló adható készpénzben, amit a felszolgáló vagy megtart vagy a készpénzt egy elkülönített helyen (pl. egy borravalós tároló edényben, dobozban vagy üvegben) gyűjti, vagyis a készpénz elkülönített gyűjtése esetén alkalmazható a személyi jövedelemadó mentesség (Szja tv. 1. sz. melléklet 4.21. pontja) függetlenül attól, hogy a borravalós edénybe a felszolgáló közvetlenül maga, vagy a vendég saját maga dobja be.

A borravalónak a pénztárgép pénzfiókjában történő elhelyezése - mint működési sajátosság - miatt lépett hatályba 2021. január 1-jétől az a rendelkezés [48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 49/A. (2a) bekezdés], amely kimondja, hogy a pénzfiókban lévő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint a pénztárgép zárásának időpontjában kell megegyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.
Ugyanakkor nem alkalmazható a személyi jövedelemadó mentesség abban az esetben, ha a borravalóként kapott készpénz bekerül a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközbe, a pénztárgép fiókjába, függetlenül attól, hogy se nyugtát, se számlát nem adnak róla, hanem csak egyéb pénzmozgási bizonylatot állítanak ki a készpénz elhelyezésekor, tekintettel arra, hogy a pénztárba kerülő borravaló a vállalkozás bevételének számít, és a pénztárgépből kizárólag a munkáltató jogosult kivenni a készpénzt.

Abban az esetben, ha a borravalót a vendég bankkártyával fizeti, akkor a pénztárgépből bizonylatot nem kell kiállítani, tekintettel arra, hogy a pénztároló eszközben a készpénz mennyisége nem változott, hiszen készpénzt nem tettek bele.

Mindezek alapján nem alkalmazható a személyi jövedelemadó mentesség abban az esetekben, amikor a bankkártyával kapott borravaló esetén a borravaló összegét a személyzet kiveszi a pénztároló eszközből készpénzben, vagy a pénztároló eszközből a munkáltató veszi ki és osztja szét.

Ha a vendég bankkártyájáról a borravalóval megnövelt összeget egy összegben fizeti meg a szolgáltató bankszámlájára, akkor az adómentesség nem teljesül, mert az bekerül a pénztárba és a vállalkozás bevételét képezi.
Ebben az esetben az így kifizetett borravaló - munkaviszony esetén - a magánszemély bérjövedelmének minősül és a jogviszony szerinti adó- és járulékkötelezettség terheli.

Az szja-törvény alapján a bankkártyával fizetett borravalót tehát kizárólag abban az esetben lehet adómentesnek tekinteni, ha a borravaló és a vendéglátóipari szolgáltatás ellenértékét a fizetés alatt mindvégig elkülönítetten kezelik, vagyis a borravaló nem képezi a vendéglátó egység bevételét, és nem is a munkáltató osztja szét az alkalmazottak között.

Ez a gyakorlatban úgy valósulhat meg, hogy ha a borravaló összegét például külön ütik be, majd a külön összegyűlt összeget nem a foglalkoztató fizeti ki a felszolgálónak, hanem a megfelelő technikai megoldás útján azt a munkáltatótól függetlenül az egyes felszolgálók kapják meg. Ebben az esetben a POS-terminálon keresztül fizetett összeg nem folyik be a vendéglátó vállalkozás bankszámlájára, a borravalót nem a munkáltató osztja szét a felszolgálók között, a POS-terminál szolgáltatója hozzá befolyt összegből közvetlenül utalja azt át a magánszemélyeknek, a rendszerből kinyerhető, az egyes felszolgálók azonosítására alkalmas adatok alapján.

A bevétel adójogi megítélését nem befolyásolja, hogy ezen fizetési mód részleteit a szolgáltató és a vendéglátó vállalkozás közötti megállapodás tartalmazza, emiatt a szolgáltató nem tekinthető a vendéglátó vállalkozás megbízottjának, nem állapítható meg, hogy a munkáltató az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. 31. pont a) alpontja szerinti kifizetőként jár el.

Olyan esetben azonban, ha a POS-terminál külön gyűjtőjébe beütött borravalók összegét a foglalkoztató osztja szét a felszolgáló munkavállalók között, akkor nem valósul meg az adómentesség feltétele, ezért ebben az esetben a munkavállalóknak felosztott borravaló összege a munkavállaló összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó bérjövedelmeként lesz adó- és járulék- köteles.

Ha a borravaló a vállalkozás bevétele lesz, akkor a vállalkozásra irányadó számviteli, illetve személyi jövedelemadó rendelkezések alapján kell azt könyvelni. Ebben az esetben a kifizetést, mint jogviszony szerinti jövedelmet kell a könyvekben szerepeltetni.

Ha pedig az adómentesség feltételei fennállnak, akkor a vállalkozás könyveiben a borravaló nem jelenik meg.

Tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak."