Dolgozói távollét jogszerű esetei
Távmunkavégzés, home office elrendelése, szabadság kiadása, megállapodás fizetés nélküli távollétről, vagy mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól?
1) Távmunkavégzés
Amennyiben a munkaszerződésben a munkavállaló által választott helyszín, vagy a munkavállaló otthona is szerepel, mint a munkavégzés helye, úgy lehetőség van arra, hogy munkavállaló meghatározatlan ideig is dolgozzon otthonában.
Ki kell azonban emelni, hogy a távmunkavégzésre mind az Mt. 196-197. §§, mind az Mvt. 86/A. § külön rendelkezéseket tartalmaz (különösen tájékoztatás, utasításadás, munkarend, munkaeszközök és munkahely ellenőrzése körében). Ez a megoldás – ha van rá lehetőség – mindkét fél számára előnyös, hiszen a munkavállaló dolgozik, munkát végez, ami után részére változatlanul jár a munkabér, illetve a munkáltatónak sem kell lemondani a munkavállaló munkájáról.
2) Home Office elrendelése
A Home Office elrendelése akkor van lehetőség, ha a munkáltató erről szabályzatot alkotott, és a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, ami a Home Office elrendelését lehetővé teszi. Ez a megoldás – ha van rá lehetőség – lényegében ugyanazokkal az előnyükkel jár, mint a távmunkavégzés.
Ügyelni kell azonban arra, hogy Home Office elrendelésére évente mindössze 44 beosztás szerinti munkanap, vagy 352 óra időtartam erejéig van lehetőség, ezt követően a Home Office úgy tartható fenn, ha a felek módosítják a munkaszerződést. A munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni, ami történhet úgy is, hogy két, azonos tartalmú dokumentumot külön-külön írnak alá felek. A munkaszerződés módosítása esetén a távmunkavégzéshez írtak lesznek irányadóak.
3) Szabadság kiadása
Főszabály szerint a szabadságot annak kezdete előtt 15 nappal kell kiadni. Tekintettel azonban a rendkívüli helyzetre, köthető olyan megállapodás a munkavállalóval, hogy az Mt. e rendelkezésének alkalmazásától a felek eltekintenek. Ezt a megállapodást nem kell írásba foglalni, elegendő az is, ha emailváltás során egyeznek meg a felek.
Ekkor lehetőség lesz arra, hogy kiadják a munkavállalónak a neki járó szabadságot. Ez a munkavállalóra nézve kedvező abból a szempontból, hogy a munkabérét ez az intézkedés nem érinti; ugyanakkor azzal a hátránnyal jár, hogy a későbbiekben nem tud szabadságot kivenni, illetve felmerül annak a veszélye is, hogy nem áll rendelkezésére elegendő szabadnap ahhoz, hogy ezt a megoldást a rendkívüli helyzet teljes tartama alatt alkalmazni lehessen.
4) Megállapodás fizetés nélküli távollétről
Az Mt. rendelkezik bizonyos esetekről, amikor a munkavállalót fizetés nélküli távollét illeti meg. Azonban az Mt.-ben meghatározott esetek hiányában is, a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a munkavállaló meghatározott ideig fizetés nélküli távollét vesz igénybe. E megoldás előnye, hogy a fizetés nélküli távollét tartama a felek megállapodásától függ.
Hátránya természetesen az, hogy a munkavállaló nem lesz jogosult munkabérre, illetve amennyiben az ilyen fizetés nélküli szabadság tartama meghaladja a 30 napot, úgy ez az időtartam a végkielégítés során sem kerül figyelembevételre. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy az ún. fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel (Tbj. 8. §. (1) bekezdés a) pont).
5) Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól
Az Mt. külön rendelkezik arról, hogy bizonyos esetekben a munkavállaló mentesül az őt terhelő a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ez alkalmazandó akkor is, ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a munkavállaló távolléte. Természetesen minden esetet egyedileg mérlegelni kell, minden körülményt figyelembe véve, hogy ilyen ok valóban fennáll-e.
Kiskorú gyermek esetén különös tekintettel figyelembe kell venni a gyermek életkorát, illetve azt, hogy más módon a gyermek gondozása, felügyelete megoldható-e. Emellett természetesen figyelembe vehetőek az olyan egyéb, releváns körülmények is, mint pl. ha a gyermek valamilyen speciális gondozást igényel. Előnye ennek a megoldásnak, hogy határidőt az Mt. határidőt nem határoz meg, a munkavállaló egészen addig mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, amíg a törvényben meghatározott ok fennáll.
Hátránya természetesen az, hogy a munkavállaló nem lesz jogosult munkabérre, illetve amennyiben az ilyen fizetés nélküli szabadság tartama meghaladja a 30 napot, úgy ez az időtartam a végkielégítés során sem kerül figyelembevételre. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy az ún. fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel (Tbj. 8. §. (1) bekezdés a) pont).
A Havasi Ügyvédi Iroda tájékoztatója, mely azonban nem minősül egyedi ügyben adott tájékoztatásnak.
2020. március 17.
