Évértékelő Pintér-Péntek Imrével, kamaránk elnökével

Mozgalmas esztendőt tudhat maga mögött a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A számtalan helyi és regionális rendezvény, fórum, szakmai tájékoztató, a rendszeres közösségi aktivitások mellett területi és országos kamarai választások is színesítették 2024 programját, és persze a gazdasági környezet új kihívásaira adott válaszok megtalálása is adott feladatot a szervezet vezetőinek és tagságának. Pintér-Péntek Imrét, a vármegyei kereskedelmi és iparkamara elnökét, az országos kamara általános alelnökét kértük az év értékelésére.

Paradigmaváltás előtt

2023 a drasztikusan emelkedő energiaárakról, a megugró inflációról szólt, s ez év elején úgy tűnt, kevésbé hektikus hónapok előtt állnak a vállalkozások. Valóban kiegyensúlyozott esztendőt zárhatnak a vármegye gazdasági szereplői?

A vállalkozók világában aligha beszélhetünk nyugodalmas időszakokról, a megoldásra váró feladatok folyamatosan jelentkeznek. Az energiaárak emelkedéséből és a magas inflációból eredő nyomás idén valóban lanyhult, helyette a megrendelések számának visszaesésével, a kereslet csökkenésével kellett szembenéznie a vállalkozások többségének. Az építőiparban nagyon élesen jelentkezett ez a probléma, de az ipari beszállítók és a szolgáltatók is érezhették a piac szűkülését. Ennek elsődleges oka, hogy a vármegye gazdaságában kulcsszerepet játszó járműipar paradigmaváltás előtt áll, és a legjelentősebb gyártók sem tudják még, a lehetséges irányok közül melyik lesz követendő hosszú távon. S ha az ipari szereplők tevékenységének jövedelmezősége csökken, azt megérzik a szolgáltatók és a kereskedők is. Emellett a hagyományos kereskedelem teljesítményét az is befolyásolja, hogy a korábbaiknál nagyságrendekkel nagyobb szeletet hasít ki magának ebből a szegmensből az online platform, és sok esetben a virtuális térben megkötött üzleteknek sem az árbevétele, sem az eredménye nem a hazai gazdaságban jelentkezik. Viszonylag új jelenség, és egyre érezhetőbb hatást gyakorol a gazdaság teljesítményére az is, hogy főként a fiatal munkavállalók egy része ugyan fizikailag a vármegyében dolgozik, de külföldi tulajdonú cég alkalmazásában áll, külföldi megrendeléseket teljesít, a bérét nem forintban, sőt, esetleg valamilyen virtuális fizetőeszközben kapja, és sem adózóként, sem fogyasztóként nincs hatással a magyar piacra. A régióban továbbra is érezhető a szakképzett munkaerő hiánya, bár éppen az előbb említett recessziós tünetek miatt ezen a területen tapasztalható némi pozitív változás.

Milyen támogatást tud nyújtani a kamara a nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak?

Annak a munkának köszönhetően, amelyet az elmúlt nyolc évben elvégeztünk, egyre több olyan közösség jött létre a kamarában, amely közös gondolkodás, közös megoldáskeresés után konkrét segítséget is tud adni azoknak a tagoknak, akik nálunk keresnek kapaszkodókat. Tudatosan alakítottunk ki olyan klubokat, csoportokat, amelyek szakmák szerint, vállalati méret szerint vagy valamilyen speciális érdeklődés, téma köré szerveződve fejlesztik a vállalkozók önmenedzselési képességeit. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy vagy a meglévő keretek között vagy akár új keretek létrehozásával felvessen egy-egy problémát és mindazokkal, akiket ez érint, megkeressék a megoldásokat. Ezt nagyban segíti azoknak a szakértőknek az egyre bővülő köre, akik az elmúlt években csatlakoztak a csapatunkhoz, s akik tudása, tapasztalata elérhető a kamarán keresztül.

Bizalmat szavaztak 

Az idei választási év volt a kamarában. Mennyiben változott a vármegyei szervezet vezetése?

A kamara alapszabályának megfelelően először a területi kamarák választottak új tisztségviselőket. Nálunk a mostani lebonyolítás némileg eltért a korábbaiktól, mert szerettük volna, ha szavazataik útján minél többen kifejezik véleményüket, ezért megteremtettük annak a lehetőségét, hogy hosszabb periódusban, nyolc órán keresztül legyen lehetőség a szavazatok leadására. Így választottuk meg a legfontosabb testület, a küldöttgyűlés tagjait és a vezető tisztségviselőket. Az alapszabály másik újdonsága a küldötteket kötelezi arra, hogy a ciklus során a küldöttgyűlések nyolcvan százalékán ott kell lenniük. A választások eredményeképpen a testület 30-40 százaléka új küldöttekből áll, viszont az elnökség 90 százalékban nem változott. Ez utóbbi tény számomra azt üzeni, hogy a vállalkozók elégedettek voltak a vezetők munkájával és arra szavaztak, hogy folytassuk a megkezdett munkát.

Folytatódik a közösségépítés

Az új elnökség tervez változtatást?

Mi alapvetően az alulról építkező kamara koncepcióját tartjuk sikeresnek, és ennek továbbvitelét tűztük ki célul a következő négy évben is. A vármegyei iparkamarában jelenleg a szakmai tagozatokhoz és térségekhez kapcsolódóan mintegy nyolcvan klub, munkacsoport működik, a mikroközösségi modellek rendszere teszi élővé kamaránk mindennapjait. A legfontosabb feladatunk a közösségépítő tevékenység folytatása, amit azzal szeretnénk támogatni, hogy javasoltuk egy olyan belső szabályrendszer kidolgozását, amely növeli munkájuk hatékonyságát és keretet ad a jelenlegi és a jövőben szerveződő aktivitásoknak. Változatlanul azt gondolom, hogy a cégek sikere versenyképességük és hatékonyságuk erősítésén múlik, ehhez pedig megfelelő ismeretekkel és tudásanyaggal kell rendelkezniük a vállalkozóknak. A régióban több program is szolgálja a tudás, a tapasztalat átadását, de meggyőződésem, hogy áttörést akkor fogunk elérni, ha országos szintre sikerül kiterjeszteni ezt a koncepciót.

Ennek az elképzelésnek a megvalósítása most kézzelfogható közelségbe kerülhet, hiszen az őszi választáson megújult a kamra országos vezetése is. Nagy Elek személyében új elnök vezeti a szervezetet, Ön pedig általános alelnökként jut fontos szerephez a megújulásban.   

Érdekesen alakult az országos kamarai választás, hiszen a regnáló elnöknek 24 év után kihívója akadt, aki a megújítás szándékával indult a tisztújításon. A kamarai reneszánszként emlegetett változás gyújtópontja a budapesti és a győri szervezet volt, amihez Zala és Csongrád is gyorsan felzárkózott, és elindult az az egyre szélesedő kampány, amelynek során egyrészt elmondtuk, min szeretnénk változtatni, másrészt impulzusokat, ötleteket kaptunk a tagoktól, hogy merre lépjünk tovább. Ezeket beépítettük abba a programba, amely végül bizalmat kapott. Most az a feladatunk, hogy amit terveztünk, azt meg is valósítsuk.

Átállás a gazdaságban

Mit szeretnének elérni?

 A kamara a magyar gazdaság szolgálatában álló legnagyobb hálózattal rendelkező szervezet, 23 területi egységét fogja össze az országos központ, összesen több mint 1000 munkatárs dolgozik a vármegyékben. Ezt a hálózatot kell megmozgatnunk annak érdekében, hogy közösen olyan körülményeket teremtsünk, amelyben a vállalkozásoknak lehetőségük nyílik a fejlődésre. Alapvetően a munkaintenzitáson alapuló gazdaság helyett a tudásalapú gazdaságra való átállás a célunk. Ennek érdekében hat szakmai igazgatóság kialakítását tervezzük, melyek az oktatásra és innovációra, a külgazdaságra-exportra, a gazdaságfejlesztésre, az energetikára, a bürokrácia csökkentésére, valamint az infrastruktúrára és közlekedésre koncentrálnak. A központi szakmai igazgatóságok területi megfelelői gyűjtik össze és továbbítják az egyes témákhoz kapcsolódó, a vállalkozóktól érkező információkat, melyeket elismert szakemberek közvetítenek a döntéshozók felé. Ez a metodika biztosítja, hogy a vállalkozók véleménye és akarata eljusson a döntéshozókhoz, a kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló kamarai tisztségviselők pedig felkészülten tárgyalhatnak egy nagyon széles bázissal a hátuk mögött.
Én személy szerint kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a vállalkozók folyamatosan képezzék magukat, ismerjék meg a legújabb technológiákat, azokat a módszereket, amelyekkel a világban sikeresen működnek a cégek. Ehhez támaszkodni kell azokra a tudományos eredményekre, amelyek az egyetemen megtalálhatóak, és biztosítani kell, hogy tudástranszfer útján ezek eljussanak a vállalkozásokhoz. A mi vármegyei kamaránk a Széchenyi István Egyetemmel közösen már megalapította az Uni-Chamb Kft.-t, melynek feladata az innovációs és technológiai transzfer folyamatok támogatása, valamint az úgynevezett mikrotanúsítványok termékfejlesztése és értékesítése. A mikrotanúsítványok rendszere egy olyan új képzési forma, amely rövid idő alatt, egy-egy területre koncentrálva, a gyakorlatban azonnal hasznosítható ismereteket nyújt a vállalkozások vezetőinek. Ehhez a kezdeményezéshez hamarosan a Vas és a Zala vármegyei kamarai is csatlakozik, s akár országos gyakorlat is válhat belőle.

Hogyan fogadta a kormányzat az új kamarai vezetés elképzeléseit?

Bár még csak rövid idő telt el a választások óta, több fontos megbeszélést is lebonyolítottunk ebben a témában, és mindenhol kedvező fogadtatást tapasztaltatunk. Volt egy megbeszélés, melyen a kamra elnökével együtt közösen fogadott bennünket Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton gazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter. Valamennyien nyitottak voltak arra, hogy támogassák a kamara új elképzeléseit és segítsék a megvalósítást.
Később Nagy Mártonnal és Varga Mihállyal külön-külön is tárgyaltunk, de fogadta a kamara vezetőit Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Joó István, a HIPA vezérigazgatója is.

1000 milliárd a tét

Van már kézzelfogható eredménye is a megbeszéléseknek?

Igen, megállapodtunk abban, hogy a Demján Sándor fejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1000 milliárd forintos tőkealap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közvetítésével jut el a vállalkozásokhoz. A munkában természetesen részt vesznek a területi kamarák is, a kiválasztási és javaslattételi feladatokban számítanak ránk. Egy nagyon intenzív első negyedév előtt állunk, hiszen az említett összeget minél előbb, már a jövő évben szeretnénk a cégekhez eljuttatni, s ki kell dolgoznunk azt a metodikát, amely garantálja, hogy a tőke megfelelő helyre kerüljön és a lehető legjobban hasznosuljon.

Megizzaszt a szélcsend

Ha már szóba került 2025. – milyen évre számítanak a régió vállalkozásai?

Győr-Moson-Sopron vármegye gazdaságában továbbra is kulcsszerepe van a járműiparnak, és ezen belül is az Audi Hungaria Zrt. teljesítményének. Ha az Audinak sikerül jó válaszokat adni az előtte álló kihívásokra, az a széles beszállítói kör számára biztos megrendelésállományt, a szolgáltatóknak és kereskedőknek pedig fizetőképes fogyasztókat jelent. Többször elmondtuk, s ma már a bőrünkön érezzük: ez a fajta egylábon állás komoly kockázatokat jelent, jó lenne tehát mondjuk éppen a jövő évben megtenni az első lépéseket annak érdekében, hogy ezen változtassunk.
Meggyőződésem, hogy a vállalkozóknak 2025-ben is az alkalmazkodóképesség lesz a leghatásosabb fegyverük, hogy megfeleljenek az előttük álló kihívásoknak. Hiszen másként kell egy kapitánynak kormányoznia a hajóját amikor dagadnak a vitorlák, s másként ellenszélben, vagy éppen szélcsendben. A mostanihoz hasonló, csendesebb széljárás idején bizony elő kell venni az evezőlapátokat, megeshet, hogy megizzad a hátunk, kikérgesedik a tenyerünk, de mindent meg kell tenni azért. hogy ismét suhanjon, hasítsa a vizet a vármegye gazdaságának hajója. Ahhoz, hogy újra eljussunk ide, biztosan össze kell fogni mindenkinek, az oktatásnak, a politikának, a vállalkozásoknak, mert csak közösen lehetünk úrrá a külső körülmények okozta nehézségeken.

Forrás: Kisalföld napilap, 2024. december 21.