Közös gondolkodás a győri ipar jelenéről és jövőjéről

Győr ipara – Jelen és jövő címmel szervezett kamaránk pódiumbeszélgetést június 14-én.

Győr ipara – Jelen és jövő címmel kezdeményezett pódiumbeszélgetést kamaránk június 14-én. Az eszmecsere résztvevője volt Pintér-Péntek Imre, a kamara elnöke, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, prof. dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere és Les Zoltán, az AUDI Hungária Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja. A találkozó azt a célt szolgálta, hogy a meghívott vendégeink együtt gondolkodjanak a város iparának lehetséges fejlődési irányairól és közösen keressék a fenntartható jövőt szolgáló megoldásokat. A találkozó egyik tanulsága, hogy sok a nyitott kérdés: vajon milyen üzemanyag hajtja majd a járművek elektromos erőforrásait, vagy épül-e a környéken akkumulátor cellákat előállító gyár.

Történelmi jelentőségű kihívások és változások előtt áll a térség gazdasága, melyekre csak akkor reagálhatunk megfelelően, ha az önkormányzat, a Széchenyi István Egyetem és a gazdasági szereplők közösen keresik a válaszokat. Ezért kezdeményezte a kamara ezt a beszélgetést – mondta el bevezetőjében a vendégeket köszöntő házigazda, Pintér-Péntek Imre kamarai elnök. Ezt követően a fórum moderátora, Koloszár Tamás újságíró szólította a pódiumra a résztvevőket.

Az első témakörben az elektromos motorok elterjedésének várható következményeiről fejtették ki véleményüket a résztvevők. Abban egyetértettek, hogy az autók hajtását egyre nagyobb számban elektromos motorok biztosítják majd, de például prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint nem egyértelmű, milyen energiaforrás hajtja majd azokat. Szerinte aligha életszerű, hogy 2029-2030-ra teljesen leállna a belső égésű motorok gyártása, inkább több különböző megoldás között választhatnak a felhasználók. Les Zoltán, az AUDI Hungária Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja elmondta: a cég egyértelmű stratégiája az elektromobilitás bevezetése, a vállalatóriás elindult a transzformáció útján, folyamatosan áll át a termelés elektromos motorokra. A megvalósítás ütemét azonban a vásárlói igények határozzák meg. Különböző céldátumok ugyan léteznek, de a fogyasztói elvárások felülírhatják azokat. Pintér-Péntek Imre kamarai elnök rámutatott: nem elég, ha a gyártók átállnak az új megoldásokra, a kiszolgáló környezet kiépítésének is megfelelő sebességgel kellene haladnia. Véleménye szerint a technológiaváltás kifutási ideje hosszabb lesz annál, mint amit ma sokan jósolnak. A kamara feladata, hogy a vállalkozásokat felkészítse az új helyzetre, erősítse alkalmazkodóképességüket, annak érdekében, hogy minél több nyertese legyen a változásoknak. A járműipari vezető szerep megőrzése mellett pedig lehetőségeket kell találni arra, hogy a térség kis- és közepes vállalkozásai a védelmi ipar, a repülő- és űripari beszállítóivá válhassanak. Prof. dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos hajtások gyártásához a szakemberek szerint kevesebb dolgozóra van szükség, és az önkormányzat arra törekszik, hogy a jelenlegi magas foglalkoztatás továbbra is fenntartható legyen. A munkahelyek megőrzése érdekében van szükség az ipari park bővítésére, új cégek letelepedésének ösztönzésére.

A pódiumbeszélgetésen megkerülhetetlenül felmerült az akkumulátorgyár építésének kérdése is, és Les Zoltán, az Audi igazgatósági tagja már az elején igyekezett rávilágítani néhány szakmai szempontra. A részvevők megtudhatták: a konszern valóban tervezi akkumulátorgyár építését a közép-európai térségben. Akkumulátor cellákat előállító üzem esetében azonban nem feltétel, hogy jármű- vagy motorgyár közvetlen környezetében legyen, hiszen az több ország termelő egységét is kiszolgálja egy nagyobb területen belül. Viszont gazdasági, logisztikai szempontok miatt az akkumulátorok összeszerelését végző üzemnek közel kell lennie az elektromos hajtásokat előállító gyárhoz. A Volkswagen konszern még nem határozott arról, hová telepítene akkumulátor cellákat gyártó üzemet, a menedzsment mintegy száz különböző szempontot, paramétert tartalmazó mátrix elemzésével dönt ebben a kérdésben. Mindezekkel összefüggésben fontos mérlegelni, hogy az elektromos átállás hogyan hat a vármegye foglalkoztatási portfóliójára, és ennek következtében milyen diverzifikációra van szükség – tette hozzá.  A témára reagálva prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester hangsúlyozta: Győr iparának sokszínűségre van szüksége. Megerősítette az ipari park bővítésének szükségességét, hozzátéve, hogy az önkormányzat elsősorban azokkal a cégekkel foglakozik, melyek komoly szándékot mutatnak a letelepedésre. Ilyen például a Waberers, amely hat hektáros terület megvásárlására jelezte szándékát. A polgármester leszögezte: minden esetben megvizsgálják, hogy a beruházni szándékozó cég tevékenysége jelent-e hátrányt az itt élőknek, és csak olyan vállalkozás letelepedését támogatják, amely nem jelent környezeti, egészségügyi kockázatot.

A találkozón szó esett még a vármegye kis- és közepes vállalkozásai hatékonyságának, versenyképességének erősítéséről, a generációváltás problémájáról, a szakképzett munkaerő biztosításának nehézségeiről, az ipart is kiszolgáló infrastrukturális elemek fejlesztésének szükségességéről, a nagy múltú Rába gyár új stratégiájáról. Zárásképpen a beszélgetés résztvevőit a moderátor arra kérte, mondják el, milyennek szeretnék látni Győrt 2033-ban.

Prof.dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a campus további fejlesztéséről, az épülő „Science park” jelentőségéről, az intézmény képzési portfóliójának bővítéséről beszélt, mely meghatározza a következő tíz év munkáját. Olyan ökoszisztéma megteremtését tűzték ki célul, amely a legfejlettebb technológiák megismertetésével és alkalmazásával járul hozzá Győr és a térség fejlődéséhez. Prof. dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere olyan várost kíván 2033-ra, amely élhető, ahol a polgárok jól érzik magukat, biztos munkalehetőségekre számíthatnak, és értékes szellemi közösséget alkotnak. A polgármesterhez hasonlóan Les Zoltán, az AUDI Hungária Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja is a város élhetőségét hangsúlyozta, amelynek záloga a magas szintű foglalkoztatottság, a jó infrastruktúra és a magas színvonalú edukációs környezet. Pintér-Péntek Imre kamarai elnök tíz esztendő múlva is városukra büszke győrieket szeretne látni, akik maguk teremtik meg jólétük gazdasági alapjait. Új lendület, fejlődő infrastruktúra, európai színvonalú, szellemi műhelyként működő innovatív egyetem, amely összefog és együttműködik a kis- és közepes vállalkozásokkal, valamint a vezető nagyvállalatokkal – ez tartozik még szerinte a jövő városához.

A rendezvényt kezdeményező Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy értékelte, a pódiumbeszélgetés jól szolgálta azt a célt, hogy folytatódjon a város, az egyetem és a vállalkozások közötti párbeszéd, a közös gondolkodás. A jövőben szándékoznak más témákat érintő, hasonló találkozásokat szervezni.

Nézze meg a programról szóló összefoglaló videót és ismerje meg a beszélgetés sarokpontjait! »»»
Az esemény rövid kisfilmje is elérhető ERRE A LINKRE kattintva. »»»

 


A pódiumbeszélgetésen készült fotókat tekintse meg képgalériánkban!
Fotók: Orosz Sándor

A pódiumbeszélgetésről beszámolt a kisalfold.hu és a Győr+ Média is, tudósításaikat megtekintheti a linkekre kattintva. 

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök

szechenyi.png