Innováció

Az innováció szó eredete – ahogy azt hangzása is sejteti – latin nyelvű,
pontosabban az in-novare latin kifejezés, amelynek jelentése újulásban, megújulásban.

Az innováció fogalmát az elmúlt 100 évben többször megpróbálták definiálni, de mint minden változó környezetben, a fogalom folyamatosan változtatásra szorult.
A legutóbbi mértékadó szómeghatározás a 2005. évben kiadott Oslo kézikönyv harmadik kiadásában található:

„Az innováció

  • új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás,
  • új marketing-módszer, vagy
  • új szervezési-szervezeti módszer bevezetése
  • az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.”

Mint az a fentiekből és az Oslo kézikönyv harmadik kiadásából is kiolvasható, az innováció az alábbi négy fontos alkategória szempontjából is vizsgálható:

  • termék innováció,
  • eljárás innováció,
  • marketing innováció,
  • szervezési-szervezeti innováció.

Időközben az innováció, a kutatás-fejlesztés az adott gazdasági-jogi-társadalmi környezetben történő optimális lebonyolítása, a legjobb megtérülés biztosítása külön szakmává nőtte ki magát az egész világon. Az innováció forrásigénye, a projekt finanszírozása, az iparjogvédelmi kérdések mind-mind szakértőt kívánnak meg, nem beszélve a speciális projektmenedzsment és adózási kérdésekről.

Elmondhatjuk, hogy az innováció menedzsment célirányos jogi, gazdasági és iparjogvédelmi intézkedések összessége, amelyek lehetővé teszik kutatás-fejlesztési és innovációs projektek szakszerű létrehozását és hatékony lebonyolítását.

Az innováció menedzsment főbb tevékenységei:

  •     Innovációs stratégia, innovációs projekt definiálása,
  •     Kutatás-fejlesztés minősítés, amennyiben szükséges,
  •     Iparjogvédelem, szerzői jogi védettség megszerzése,
  •     Projekt finanszírozás megteremtése,
  •     Innovációs projekt szakszerű menedzselése,
  •     Innováció, kutatás-fejlesztés adókedvezményeinek érvényesítése,
  •     Az innovációs projekt gazdasági racionalitásának ellenőrzése.

Az EU innovációs eredménytábláján hazánk továbbra is a mérsékelt innovátorok között szerepel, ugyanakkor célunk, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjen. Ehhez elsősorban a gazdasági szereplők szemléletváltására van szükség: a vállalkozások széles körében tudatosítani kell, hogy az innováció mennyire fontos, ugyanakkor jól megfogható, érthető és menedzselhető feladat.

A nemzeti szintű innovációs feladatok koordinálására és a folyamatok fejlesztésének segítésére 2014-ben létrejött a  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, majd 2018-ban Magyarország Kormánya létrehozta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (rövidítése: ITM).

Az innovációs feladatok így országosan minisztériumi szintre emelkedtek, ami a tématerület fontosságát jelzi napjainkban. Azt gondoljuk, hogy a technológiai változások gyorsuló üteme megköveteli, hogy egy alapvetően vállalkozásokkal foglalkozó szervezet az innovációs feladatokat is napirenden tartsa, így alakult ki Kamaránkban a korábbi Külkapcsolati csoportból az Innovációs és Nemzetközi Osztály.

A tématerületen kamaránk több feladatot is ellát:

  • Projektfinanszírozás megteremtése pályázati tanácsadás, illetve befektetői kapcsolatok révén
  • Innovációs felmérés
  • Innovációs stratégia megalkotása
  • Mentorálási programok
  • Innovációs témájú képzések, tréningek, előadások szervezése

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök