Uniós zöld átállási terv - Irány az 55%!

Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését.

2021. július 14-én az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatás-gázkibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére. Ennek érdekében a gazdaságok széndioxid-kibocsátását minimálisra kell csökkenteni és a termelődő üvegházhatású gázokat természetes vagy technológiai úton el kell távolítani a légkörből. A javaslatcsomag tizenkét javaslatból épül fel, melyek összességében lefedik az ipari termelés és egyéb szektorok kibocsátásának szabályozását, a megújuló energia használatának arányát az épületek energiahatékonyságának elvárásait, fokozatosan kivezetnék a forgalomból a belsőégésű motorral működő járműveket, valamint a szennyezés exportálásának elkerülése érdekében karbonvámot vezetnének be.
Az uniós csomag főbb elemei:
•  Az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer reformja: A 2005 óta működő karbonpiac szabályainak szigorítása, illetve az eddigi karbonkvóták jelentős mértékű csökkentése, mellyel a cél a termelővállalatok ösztönzése a zöld beruházások és tiszta technológiák irányába.
•  Kibocsátáscsökkentési célok meghatározása az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban a cél az Uniós szintű 40%-os kibocsátáscsökkenés elérése 2030-ra, mely a tagállamok részére GDP per fő alapon kerül meghatározásra.
•  A személy- és kishaszongépjárművek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében az EU erőteljesen csökkenti a széndioxid-kibocsátási kvótát, ezzel ösztönözve az elektromos autók elterjedését.
•  A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szabályozását előíró 2018/841-es rendelet is felülvizsgálatra kerül a javaslatcsomag alapján. Ennek értelmében az erdőknek és mezőgazdasági területeknek sokkal több szén-dioxidot kell megkötniük, melyek értéke 2030-ra el kell, hogy érje a 310 millió tonna szén-dioxid kibocsátásnak megfelelő szintet, valamint a mezőgazdasági-erdészeti pillérben klímasemlegességet kell érni 2035-re.
•  2025-2032 időszakra létrehozandó Szociális Klíma Alap létrehozása annak érdekében, hogy az uniós klímapolitika végrehajtásából eredő pénzügyi terhek kompenzálásra kerüljenek a legsérülékenyebb rétegek – vagyis a sérülékeny állampolgárok és a mikrovállalkozások – esetében.
•  A kibocsátásáthelyezés elkerülése érdekében az EU-ba importált bizonyos ágazatok termékei után azok szén-dioxid tartalma alapján az importőröknek díjat kell fizetniük. Az importvám célja, hogy az ambiciózus klímacélok ne más földrajzi területek rovására valósuljanak meg.
•  A megújuló-energia irányelv alapján a megújuló energiaforrások használatának olyan mértékben kell elterjedni 2030-ra, hogy a felhasználható energia legalább 40%-át elő lehessen velük állítani.
•  Az energiahatékonysági irányelv alapján az energiacégek éves energia megtakarítási kötelezettséget 1,5 %-ra emelnék, valamint kötelezővé tennék az energia audit, illetve energia menedzsment rendszerek alkalmazását a nagyobb vállalatok esetében.
•  A légi és tengeri közlekedésben keletkező károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében az EU ösztönözni kívánja ezekben az iparágakban a fenntartható üzemanyagok széleskörű elterjedését és használatát.

Az Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság legfrissebb hírlevelét, melynek egyedüli témájaként az EU fit-for-55 klímavédelmi csomagjával foglalkozik. A hírlevél ITT olvasható.

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök