Módosultak a szavatosság és jótállás szabályai

Változtak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályai.

2021. január 1-től jelentősen módosításra került az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.(IX.22.) Korm. rendelet és a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézkedésének eljárási szabályairól szóló 19/2014.(IV.29.) NGM rendelet.

A 151/2003.(IX.22.) Korm. rendelet módosítása szerint a hatálya alá tartozó tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában az eddig egységes 1 éves jótállási határidő helyett a jótállás időtartama sávosan került meghatározásra:

a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

Eladási árnak a konkrét bruttó kiskereskedelmi eladási ár tekintendő, vagyis az, amit a fogyasztó ténylegesen fizetett az eladó részére. Eszerint különböző vállalkozásoknál vásárolt azonos termékekre eltérő jótállási idő is vonatkozhat.

Új szabály, hogy a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

Kibővült a kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkek köre: a nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök, kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer, garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés, zuhanykabin, csaptelep, kád, napkollektor, napelemrendszerek, játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón, nyílt kategóriába sorolt drón (de továbbra is a 10.000.- Ft eladási ár feletti termékekre vonatkozik csak a jótállás).

A jótállási határidő kezdődik: a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásával, vagy, ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával. Új szabály, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja. (A bútor összeszerelése nem minősül üzembehelyezésnek.)

Változtak a jótállási jegy tartalmával kapcsolatos jogszabályi előírások is: fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus (időbélyegzővel ellátott) aláírást. Mivel a módosítás 2021.01.01-től hatályba lép, ezért, amennyiben a termékhez korábban hozzácsomagolták a jótállási jegyet, szükséges ahhoz adni egy, a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalmú jótállási jegyet is.

Bevezetésre került az e-jótállási jegy is: a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére (pl. e-mailben megküldve, felhasználói fiókban elhelyezve, applikáció útján letöltve, de a papír alapon rögzített és aláírt jótállási jegyed pdf formátumban is megküldheti – ez esetben az eredeti papír alapú jótállási jegyet a vállalkozásnak meg kell őriznie). A vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti, hogy amennyiben a tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak - az elektronikusan átadott számla is funkcionálhat jótállási jegyként.

A vállalkozás mind az online, mind az offline vásárlás esetén választhat, hogy online vagy papír alapú jótállási jegyet ad át a fogyasztónak. Mivel azonban a vállalkozás köteles a jótállási jegy átadására, amennyiben a fogyasztó nem tudja az e-jótállási jegyet fogadni, köteles számára papír alapon átadni.

A módosításban rögzítésre került, hogy a jótállási jogok érvényesítésének nem tehető feltételévé, a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A fogyasztó javítás iránti igényét választása szerint már nem csak a vállalkozás székhelyén vagy a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál érvényesítheti, nem a vállalkozás bármely telephelyén, fióktelepén.

A javíthatósággal és a cserével összefüggő új szabályok szerint: ha a rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk (a jogszabály a fogyasztási cikkek körében tartalmaz kivételeket! pl. személygépkocsi)

- első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, vagy

- három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik

- kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni, ha erre nincs lehetőség, a vállalkozás köteles vételárat (amit a fogyasztó igazoltan megfizetett) nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Az új szabályok betartását is a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A 19/2014.(IV.29.) NGM rendelet módosítása a javítószolgálatot a vállalkozás felé terhelő tájékoztatási kötelezettségek körével bővült. Rögzítésre kerültek a szakvélemények (amelyek beszerzése egyébként továbbra sem kötelező) kötelező tartalmi elemei.

A vállalkozások és a fogyasztók között a jótállással kapcsolatos jogvitákban a békéltető testület továbbra is eljár, amennyiben a vitás ügyet a felek egymással rendezni nem tudják, a fogyasztó a Békéltető Testülethez fordulhat. »»»

A témával kapcsolatban készült interjút ITT tekinthetik meg!

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök