Lényeges munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmazó kormányrendeletek
A könnyebb átláthatóság kedvéért összefoglaljuk a rendeletek által bevezetett munkajogi tárgyú módosításokat.
A Kormány április 10-én kihirdetett rendeletei közül kettő is (104/2020. (IV.10) és 105/2020. (IV.10) Korm.rendeletek) lényeges munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz.
-
I. Hosszabb munkaidőkeret bevezetésének lehetősége
A Kormány, módosítva korábbi saját munkaügyi tárgyú rendeletét, felhatalmazta a munkáltatókat, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt és annak megszűnésétől számított 30 napon belül legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet határozzanak meg vagy a már meghirdetett munkaidőkeretet legfeljebb ilyen időtartamra meghosszabbíthassa. A Rendelet kitér arra, hogy a napi munkaidőre, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra, pihenőidőre vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.
-
II. Csökkentett munkaidő
A Rendelet részletesen szabályozza a csökkentett munkaidő intézményét és az ennek alapján kérelmezhető támogatást, így javasoljuk, hogy a konkrét részletszabályokat a jogszabályból ismerjék meg, illetve ezzel kapcsolatban keressék bizalommal ügyvédi irodánkat.
A most bevezetett csökkentett munkaidő a sajtóban rokon intézményként emlegetett, német jogból ismert „Kurzarbeit” megoldástól sok ponton lényegesen eltér, ráadásul megítélésünk szerint a munkáltató hátrányára. A csökkentett munkaidő nem egyoldalúan rendelhető el, hanem a részmunkaidőben az általános szabályok szerint meg kell állapodni, a munkáltató nem foglalkoztathatja a munkavállalót munkaidőkeretben, rendkívüli munkát nem rendelhet el és létszámtartási kötelezettsége áll fenn. Ezt meghaladóan a kieső munkaidő 30%-ban kötelezően teljesítendő egyéni fejlesztési időben is fennáll bérfizetési kötelezettsége, igaz, az állami támogatás éppen erre a kieső időszakra vonatkozik.
Mindenekelőtt fontos tisztázni a rendelet szempontjából lényeges fogalmakat.
csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;
egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;
létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására;
Az állami támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Azaz a támogatást az állam azon munkabérrész vonatkozásában nyújtja, amely a csökkentett munkaidő bevezetése eredményeképpen kiesik.
Az állami támogatás időtartama három hónap.
A támogatást az állami foglalkoztatási szervként eljáró Kormányhivatal bírálja el és nyújtja a munkavállaló részére. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó és a munkavállaló együttesen jegyzi.
A támogatás feltételei:
a) a munkavállaló
aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
ac) nem tölti a felmondási idejét,
b) a munkaadó
ba) a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
bd) legalább hat hónapja működik, és
be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban
c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.
Álláspontunk szerint az utolsó, munkaidőkeret lezárására vonatkozó feltétel miatt a támogatás számos vállalkozás számára veszíti el vonzerejét.
A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy a) csökkentett munkaidőben, b) a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
Ezt meghaladóan a munkáltatónak vállalnia kell, hogy
a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,
c) azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
d) azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
e) azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.
A támogatás akkor nyújtható, ha
a) a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
b) a munkaadó
ba) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
bb) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
bc) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
c) a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
Mint fentiekből is kiolvasható, a támogatás számos feltétel teljesítése esetén igényelhető, így javasoljuk a Korm.rendelet tanulmányozását.
Töltse le a tájékoztatást PPT formátumban is!
A fenti tájékoztató nem minősül egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadásnak.
A Havasi Ügyvédi Iroda tájékoztatója.
2020. április 14.