Lényeges munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmazó kormányrendeletek

A könnyebb átláthatóság kedvéért összefoglaljuk a rendeletek által bevezetett munkajogi tárgyú módosításokat.
 

 

A Kormány április 10-én kihirdetett rendeletei közül kettő is (104/2020. (IV.10) és 105/2020. (IV.10) Korm.rendeletek) lényeges munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz.

 

  1. I.                    Hosszabb munkaidőkeret bevezetésének lehetősége

 

A Kormány, módosítva korábbi saját munkaügyi tárgyú rendeletét, felhatalmazta a munkáltatókat, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt és annak megszűnésétől számított 30 napon belül legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet határozzanak meg vagy a már meghirdetett munkaidőkeretet legfeljebb ilyen időtartamra meghosszabbíthassa.  A Rendelet kitér arra, hogy a napi munkaidőre, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra, pihenőidőre vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.

 

  1. II.                  Csökkentett munkaidő

 

A Rendelet részletesen szabályozza a csökkentett munkaidő intézményét és az ennek alapján kérelmezhető támogatást, így javasoljuk, hogy a konkrét részletszabályokat a jogszabályból ismerjék meg, illetve ezzel kapcsolatban keressék bizalommal ügyvédi irodánkat.

A most bevezetett csökkentett munkaidő a sajtóban rokon intézményként emlegetett, német jogból ismert „Kurzarbeit” megoldástól sok ponton lényegesen eltér, ráadásul megítélésünk szerint a munkáltató hátrányára. A csökkentett munkaidő nem egyoldalúan rendelhető el, hanem a részmunkaidőben az általános szabályok szerint meg kell állapodni, a munkáltató nem foglalkoztathatja a munkavállalót munkaidőkeretben, rendkívüli munkát nem rendelhet el és létszámtartási kötelezettsége áll fenn. Ezt meghaladóan a kieső munkaidő 30%-ban kötelezően teljesítendő egyéni fejlesztési időben is fennáll bérfizetési kötelezettsége, igaz, az állami támogatás éppen erre a kieső időszakra vonatkozik.  

Mindenekelőtt fontos tisztázni a rendelet szempontjából lényeges fogalmakat.

csökkentett munkaidő: a  veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;

egyéni fejlesztési idő: a  munkavállaló a  munkaköréhez, vagy a  munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a  csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól;

létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására;

 

Az állami támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Azaz a támogatást az állam azon munkabérrész vonatkozásában nyújtja, amely a csökkentett munkaidő bevezetése eredményeképpen kiesik.

Az állami támogatás időtartama három hónap.

A támogatást az állami foglalkoztatási szervként eljáró Kormányhivatal bírálja el és nyújtja a munkavállaló részére. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó és a munkavállaló együttesen jegyzi.

A támogatás feltételei:

a)       a munkavállaló

aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,

ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és

ac) nem tölti a felmondási idejét,

 

b)      a munkaadó

ba) a  munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

bb) a  támogatás iránti kérelmében bemutatja a  csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a  veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a  gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,

bc) a  bb)  ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,

bd) legalább hat hónapja működik, és

be) a  vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a  kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban

 

c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

 

Álláspontunk szerint az utolsó, munkaidőkeret lezárására vonatkozó feltétel miatt a támogatás számos vállalkozás számára veszíti el vonzerejét.

A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy a) csökkentett munkaidőben, b) a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.

 

Ezt meghaladóan a munkáltatónak vállalnia kell, hogy

a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,

b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,

c) azt, hogy az  együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a  támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,

d) azt, hogy a  támogatással együtt a  munkabér összege a  támogatás időtartama alatt eléri a  munkavállaló távolléti díját,

e) azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.


Ha a  munkaadó több telephellyel rendelkezik, a  létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.

A támogatás akkor nyújtható, ha

a) a  munkavállalónak az  állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,

b) a munkaadó

ba) megfelel a  rendezett munkaügyi kapcsolatok – az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e  feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,

bb) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és

bc) 2019. december 31-én nem minősült az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

c) a  munkaadó bemutatja, hogy a  csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a  veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Mint fentiekből is kiolvasható, a támogatás számos feltétel teljesítése esetén igényelhető, így javasoljuk a Korm.rendelet tanulmányozását.

 

Töltse le a tájékoztatást PPT formátumban is!

A fenti tájékoztató nem minősül egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadásnak.

A Havasi Ügyvédi Iroda tájékoztatója.

2020. április 14.

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök

szechenyi.png