Külgazdasági Nap: Híd a vállalkozók és a balkáni országok között
A Balkán-térség üzleti lehetőségeinek bemutatása állt az idei Külgazdasági Nap középpontjában. Öt ország külgazdasági attaséja fogadta a vállalkozókat.

Rengeteg lehetőség várja a vállalkozókat a balkáni térségben – röviden így lehetne összefoglalni a december 4-ei, kamarai Külgazdasági Nap tanulságait.
A Balkán-térség és Törökország nyújtotta piacai lehetőségek bemutatása állt az esemény középpontjában, öt ország külgazdasági attaséja fogadta a vármegye vállalkozóit.
A rendezvényt másodszor rendezte meg kamaránk: az első, nagy sikerű alkalommal a közeli országok, többek között Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország kerültek fókuszba, most pedig a balkáni államok, mint lehetséges exportpiacok. Az egész napos program célja az volt, hogy a vármegye kis- és középvállalkozói segítséget és információt kapjanak Horvátország, Szerbia, Románia, Bosznia-Hercegovina, valamint Törökország piacain való sikeres működéshez. Mindezért most nem kellett külföldre utazni, hiszen Győrbe, a kamara székházába érkeztek azok a szakemberek és vezető külügyi tisztségviselők, akiktől az érdeklődő üzletemberek minden kérdésükre választ kaphattak.
"Győr-Moson-Sopron megye jellemzően erős exportban, ennek jelentős része azonban a járműiparhoz, az autóipari beszállítókhoz kötődik, ráadásul nagyon Németország-központú, és túlsúlyban vannak a külföldi tulajdonú vállalatok. Szeretnénk ezt a kört tágítani, hiszen számos olyan magyar kis- és középvállalkozás van megyénkben, amely versenyképes termékeivel és szolgáltatásaival bárhol megállja a helyét. A balkáni piac nagyon izgalmas, gyakorlatilag minden szektorban érdemes megjelenni, az építőipartól az élelmiszeriparig. A balkáni országok mellett szól a közelségük mellett a hasonló kultúra és az olcsó logisztika is" – mondta Szekeres István, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke. Hozzátette: "A kamara közvetlenül és közvetve is segít a kapcsolatépítésben. Az előbbi többek között a mostanihoz hasonló rendezvények, szakmai utak, oktatások szervezését jelenti, közvetve pedig a vállalkozók javaslatainak, elképzeléseinek kommunikálását a kormány felé, amely például az exporttámogatási rendszerek reformjával segítheti a folyamatot."
Kell az export, de az edukáció is
"Kis ország vagyunk, kis belső piaccal, vagyis az export egy bizonyos szint felett, ha egy cég jelentősen növelni szeretné a forgalmát, elengedhetetlen. Ennek ellenére gyakran úgy kell meggyőzni a vállalkozásokat, hogy vágjanak bele és vállalják be az ezzel járó plusz munkát és adminisztrációt. Nagy szükség van tehát az edukációra, a maihoz hasonló rendezvényekre" – mondta Szekeres István a Külgazdasági Napon. Azok a cégek viszont, tette hozzá, amelyek megtették az első lépéseket, aktívan és eredményesen dolgoznak.
„Kis és nyitott gazdaság vagyunk, számunkra az export létszükséglet. Ha export van, minden van: gazdasági növekedés, munkahelyek…” – erősítette meg Gőbel Adrienn, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője is, aki öt ország külgazdasági attaséját hozta el Győrbe, hogy személyesen ösztönözzék a helyi vállalkozókat a balkáni piacokra lépésre. Utóbbiak olyanok, akár a célpiacra kihelyezett „ügynökök”, fogalmazott a főosztályvezető: külföldi szakmai utakat és üzleti fórumokat szerveznek, üzleti partnereket keresnek, s ha kell, segítenek a tárgyalások során is a magyar vállalkozóknak.
„Tudunk értéket vinni a török piacra" – tapasztalta ezt Kalmárné Dr. Hollósi Erika, a mosonmagyaróvári MTKI (Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet) Kft. menedzsere is, aki már egy ígéretes folyamat részeseként építi a kapcsolatot a vállalat potenciális török partnerei között.
"Törökországra azért esett a választásunk, mert ott hagyományosan erős a tejtermék-fogyasztás és a piac egyre nő. Próbálják követni az európai trendeket, a szükséges modern gyártástechnológia azonban hiányzik hozzá, ebben tud a cégünk segíteni a török kis- és középvállalkozásoknak. Ott nincs ilyen jellegű tanácsadó cég a piacon, ha egy vállalkozás technológiai problémával szembesül, magára van utalva. Korszerű technológiával, a tudásunkkal és a tapasztalatunkkal tudunk értéket vinni a török piacra" – mondta Kalmárné Dr. Hollósi Erika, a Külgazdasági Nap egyik résztvevője. A mosonmagyaróvári cég képviselői már több kapcsolatteremtő törökországi úton túl vannak és konkrét tárgyalások folynak, amelyek a cég reményei szerint jövőre üzletkötésben hozhatnak eredményt. A menedzser szerint az az első perctől érezhető, hogy a törökök nyitottak és nagyon barátságosak, szinte tapintható a magyarok iránt érzett szimpátiájuk, de persze ahhoz idő kell, hogy ez a kezdeti baráti viszony üzleti bizalommá fejlődjön.
A kamara által szervezett Külgazdasági Nap legnépszerűbb programpontjai azok a személyes konzultációk voltak, amelyek során Horvátország, Szerbia, Románia, Bosznia-Hercegovina és Törökország külgazdasági attaséi fogadták a vállalkozókat. A megbeszéléseken az attasék hiteles információkat és hasznosítható tapasztalataikat osztották meg az aktuális külpiaci lehetőségekről, az ott felmerülő kihívásokról és azok megoldásairól, így a résztvevők iránymutatást kaphattak a sikerhez vezető úthoz.
A Külgazdasági Napon készült fotók megtekinthetők képgalériánkban! Fotók: Krizsán Csaba
Az eseményről a Győr Plusz Média híradója is tudósított, ez itt visszanézhető! »»»
