Megoldások jogi személy döntéshozó szerveinek határozathozatalára

A Kormány 102/2020. (IV.10). sz rendelete jogszabállyal kívánja rendezni és biztosítani, hogy a jogi személyek a legfőbb szerv üléseinek összehívása nélkül is törvényesen működhessenek, ideértve akár a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását is. Az új, veszélyhelyzetre figyelemmel kihirdetett jogszabály minden vállalkozás számára lehetővé teszi a határozathozatalt legfőbb szerv „fizikális” összehívása nélkül, online úton vagy írásbeli határozathozatallal. Kivételes esetben, a jogi személyek törvényes működésének biztosítása érdekében pedig akár az ügyvezetés is gyakorolhat eredetileg a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó jogköröket.

Főszabály szerint a  jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a  részközgyűlést  is – nem tartható meg olyan módon, hogy az  a  tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.

Ez alól kivétel, ha a legfőbb szerv a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a  döntéshozatalban. Tipikusan ilyen lehet az egy háztartásban élő tagok által alkotott (családi) vállalkozások esete.

A jogi személyek működését szabályozó Ptk. alapján a legfőbb szerv összehívása nélkül írásban és elektronikus hírközlő eszköz útján van mód határozatot hozni, azonban kizárólag akkor, ha erre a létesítő okirat felhatalmazást ad és a részletszabályokat is tartalmazza.

 Ezzel szemben a Kormány rendelete általános felhatalmazást ad arra, hogy a jogi személy döntéshozó szervének

a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg (online ülés), vagy

b) határozathozatalára – ha a  jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az  ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet (írásbeli határozathozatal).

Ezen eljárások alkalmazhatóságát a Rendelet a tagok számától teszi függővé.  

Ha a  jogi személy tagjainak száma legfeljebb 5 fő, és a  döntéshozó szerv határozatképessége online üléssel vagy írásbeli határozathozatallal előre láthatóan biztosítható, úgy a döntéshozatalra online vagy írásbeli úton kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a  döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni. Ennek megfelelően az 5 fő alatti jogi személyeknél kötelező ez a döntéshozatali forma.  

Az  5 főt meghaladó, de 10 főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén akkor van helye ezen eljárásoknak, ha a  szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, a  tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a  jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.

A Rendelet részletesen szabályozza mind az elektronikus hírközlő eszköz útján történő részvétel mind pedig az írásbeli szavazás eljárásrendjét, feltételeit.

Amennyiben a határozathozatalra a fenti feltételek mentén nincs jogi lehetőség (mert mondjuk a többségi tagok azt nem kérik), úgy

(i)    a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,

(ii)   az adózott eredmény felhasználásáról és

(iii) a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben  

a jogi személy ügyvezetése határoz, az alábbi kivételekkel.  

A jogi személy ügyvezetése

a) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,

b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,

c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a  döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,

d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,

e) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az  a  tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

További garanciális feltétel, hogy az ügyvezetés döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a  döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a  szavazatok 51%-át elérő mértékben a  határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a  jogi személynek a  Ptk.  szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e  tag az  előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

A veszélyhelyzet alatt legfőbb szervi hatáskörben hozott ügyvezetői döntéseket a rendkívüli állapot megszűnését követő 90 napon belül összehívandó legfőbb szervi ülésen kell utólagosan jóváhagyni. Jóváhagyás hiánya sem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Az online ülés vagy írásbeli határozathozatal lehetőségét a jogszabály az ügyvezető testületek (igazgatóság), felügyelőbizottság és más társasági testületi szervek részére is biztosítja.

Ami pedig az írásbeli eljárás informatikai oldalát érinti, a jogi személy az  írásbeli jognyilatkozatokat  minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldheti. A tagok pedig a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat egyszerű elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a  jogi személlyel.

Fontos, hogy a Rendelet részletszabályainak ismeretében válasszák ki a működési formájuknak és szervezeti felépítésüknek leginkább megfelelő eljárásrendet, a fenti tájékoztató nem minősül egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadásnak.

A Havasi Ügyvédi Iroda tájékoztatója.

2020. április 14.