Összefogás a gazdasági zóna fejlesztésért

Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához tartozó hat megye kilenc kereskedelmi és iparkamarájának vezetői találkoztak nemrégiben Győrben, a Széchenyi István Egyetemen. A kamarák képviselői dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Czunyiné dr. Bertalan Judittal, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosával és Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkárral dr. Filep Bálint, a vendéglátó intézmény elnöke társaságában tanácskoztak a régió gazdaságfejlesztési feladatairól és lehetőségeiről.

Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter – aki korábban kormánybiztosként felelt a zóna komplex fejlesztéséért – áttekintést adott az elmúlt két és fél-három év során elvégzett munkáról. A gazdasági szakemberek bevonásával elkészített helyzetértékelésből kiderült: a Bécs-Pozsony-Budapest által határolt „arany háromszögben” elhelyezkedő Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna előnye a kiváló földrajzi pozíció, ugyanakkor az említett nagyvárosok és vonzáskörzetük gazdasági fejlettsége óriási kihívást jelent az itt működő vállalkozások számára. Míg a versenytársak az európai uniós átlag-GDP 150 százaléka fölött teljesítenek, a hat magyar megye termelése az Unió átlagának csak mintegy 70 százalékát éri el. Ennek a különbségnek a ledolgozása elengedhetetlen, még abban az észak-nyugat magyarországi régióban is, amely egyébként a Magyarországon belül a fejlett térségek közé tarozik. Az itt működő vállalkozásoknak versenyképesnek kell lenniük a térségben – akár itthon akár külföldön – tevékenykedő cégekkel, hiszen e nélkül a szakképzett munkaerő megtartása lehetetlenné válik, és az egymással határos területek között meglévő jelentős különbség gazdasági és társadalmi feszültségek kialakulásához vezet a közösségen belül. A gazdaságfejlesztési programok feladata és célja zónában működő vállalkozások felzárkózásának támogatása.

Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár ismertette annak a két évvel ezelőtt elkezdett közös munkának az eddigi eredményeit, melynek keretében az érintett kamarák meghatározták a gazdaságfejlesztési zóna lehetséges kitörési pontjait. Kiemelten tárgyaltak a közlekedési infrastruktúra és a logisztika jelenlegi helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről és irányairól, ugyanis ez az a terület, amely nem csak jelentős hatással van a térség gazdasági életére, de egyúttal a legtöbb állami beruházási forrást is igényli.

A tanácskozáson résztvevő kamarák egyetértettek abban, hogy a megyei és járási székhelyek könnyű megközelíthetőségét biztosítani kell. Ennek érdekében szükség van a 8-as számú főút autópályává bővítésére, aminek megvalósítása tehermentesítené az M1-es sztrádát, s így lehetőség nyílna ez utóbbi mindkét oldalának három sávossá bővítésére. Ezt követően kerülhetne sor az M8-as és M1-es autópálya észak-déli irányú összeköttetésének biztosítására.
Konszenzus alakult ki abban is, hogy szükség van a zónában egy könnyen elérhető, jelentős szabad területtel, komoly szakmai háttérrel rendelkező, nagy kapacitású cargo reptér kialakításra – ez a jelenlegi feltételeket tekintve Pápán vagy Péren lehetne –, valamint a vasúti teherforgalom magasabb szintre emelésére a jelenlegi egy vonal mellett futó párhuzamos pálya építésével, valamint egy Budapestet elkerülő, Szolnokig tartó új nyomvonal lefektetésével. További fejlesztési elemként a Duna közlekedési, áruszállítási és idegenforgalmi célú kihasználását szorgalmazták a résztvevők. Közös szándékuk megerősítésének jeleként a kamarai elnökök kézjegyükkel látták el azt a közlekedési térképet, amely az említett elképzelések alapján rajzoltak meg.

Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa a találkozón összegezte a régióhoz tartozó megyékben tett látogatásainak tapasztalatait.

Ezt követően a kereskedelmi és iparkamarák vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el, s egyetértésük kifejezéseként aláírták azt a dokumentumot, amely a következő két pontot tartalmazza: 1. Területfejlesztési döntések ne születhessenek gazdaságfejlesztési szempontok figyelembevétele nélkül. 2. Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában működő kamaráknak gazdaságfejlesztési döntésekben legyen javaslattételi, véleményezési és egyetértési joga.

A kamarák és a kormányzati szereplők rendszeres találkozásai a jövőben is folytatódnak, közösen keresik a lehetőségeit annak, hogyan tudnak felzárkózni volumenben, hatékonyságban, termelékenységben az északnyugat-magyarországi kis- és közepes vállalkozások az élen járó versenytársakhoz, és a hogyan erősíthetik tovább hozzáadott érték előállítási képességeiket.