Rendelet – A járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítéséért szükséges intézkedések

A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete március 19-én lépett hatályba.

A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről

1. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a  veszélyhelyzet fennállása alatt az  adósnak a  hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a  továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A  szerződések teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A  fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a  Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A  szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a  kötelezettségvállalás időtartama a  fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A  veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E  § rendelkezéseit a  2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. § E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

3. § (1) A  turisztikai, a  vendéglátóipari, a  szórakoztatóipari, a  szerencsejáték, a  filmipari, az  előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A  felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti  bérleti díj a  veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az  esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a  természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

(2) A  turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a  2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

5. § A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a  kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

6. § (1) A  veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, b) a  munkáltató a  munkavállaló számára az  otthoni munkavégzést és a  távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, c) a  munkáltató a  munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a  szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

7. § Az 1–6. §-ok szerinti rendelkezésekkel kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg.

8. § E rendelet alkalmazásában nem minősülnek adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások.


 

A Kormány 1109/2020. (III. 18.) Korm. határozata az ország működéséhez szükséges létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok veszélyhelyzeti feladat-ellátásának szakmai támogatásáról

A Kormány

1. elkötelezett az ország működéséhez szükséges létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok működőképességének fenntartásában, ezért létrehozza a  honvédelmi irányító törzset, melynek feladata az  ország működéséhez szükséges állami és nem állami létfontosságú gazdasági társaságok, a Kormány, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs és a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport (a továbbiakban: Akciócsoport) közötti hatékony kommunikáció és együttműködés elősegítése;

2. felhívja a  honvédelmi minisztert és a  belügyminisztert a  koronavírus elleni védekezés kapcsán szükséges további intézkedésekről szóló 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat 3.  pont a)  alpontja alapján azonosított, az  ország működéséhez szükséges létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok vonatkozásában a  honvédelmi irányító törzs tagjainak a kijelölésére; Felelős: honvédelmi miniszter belügyminiszter Határidő: azonnal

3. a  honvédelmi miniszter mint az Akciócsoport vezetője útján tájékoztatja az  ország működéséhez szükséges létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságokat az Akciócsoport munkájába történő bevonásáról; Felelős: honvédelmi miniszter Határidő: azonnal

4. felhívja a  honvédelmi minisztert mint az  Akciócsoport vezetőjét, hogy a  honvédelmi irányító törzs tagjainak munkáját irányítsa és koordinálja. Felelős: honvédelmi miniszter Határidő: a 2. pont szerinti kijelölést követően azonnal

Forrás: Magyar Közlöny

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök

szechenyi.png