Sikerrel zárult a Gasztro Klub Zöld Gasztronómia:"Termelőtől a tányérig" szakmai programja

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Gasztro Klubja Zöld Gasztronómia – „Termelőtől a Tányérig” címmel szervezett szakmai programot Győrben. A klub 2024-ben jött létre azzal a céllal, hogy helyi termelőket, szolgáltatókat és vendéglátóipari szereplőket kapcsoljon össze, és segítse a beszállítói együttműködések kialakulását.
A szakmai tartalmat nyitó gondolatok, előadások, pódiumbeszélgetések és kiállítói bemutatkozások tették teljessé, amelyek együtt átfogó képet adtak az ágazat aktuális irányairól, valamint a benne rejlő fejlődési lehetőségekről.

A rendezvényt Hanczné Mező Edina, a Gasztro Klub elnöke nyitotta meg, majd neves előadók követték egymást:
• Sáhó András, a Nagyszentjánosi Agrárgazdasági Kft. – Grainbow kertészeti üzemvezetője előadásában a 2025-ben „Az Év Biogazdasága” díjat elnyert gazdaság működésén keresztül mutatta be, hogy a fenntartható mezőgazdaság komplex, technológiailag fejlett és üzletileg tudatos rendszerként működik. A bemutatott példák jól szemléltették a diverzifikált működés, a körforgásos szemlélet és a precíziós technológiák szerepét a hatékonyság és a piaci stabilitás biztosításában.
• Bősze Ákos, a METRO Kereskedelmi Kft. HoReCa üzletágfejlesztési vezetője a fenntarthatóság üzleti és kereskedelmi oldalát mutatta be. A fő üzenet az volt, hogy a fenntarthatóság ma már nem PR-kérdés, hanem egyre inkább piaci elvárás, működési szükségszerűség és versenyképességi tényező. Kitért arra is, hogy a magyaros ételek iránti érdeklődés milyen szinten változott, és mely étel mutatta a magyar identitást. Hangsúlyozta a tradicionális magyar ételek megmentését és étlapokon tartását a jövő generációi számára. Ilyen kezdeményezés a Jóízű Magyarország Gulyás-hét is. Végül kitért a fogyasztási szokások állandó változásainak nyomon követésére is.
• Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a fenntartható gasztronómia nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egy komplex működési modell, amelyben a vendéglátás, a termelők, a beszállítók és a fogyasztók összehangolt együttműködése szükséges. Kiemelte, hogy a „helyi alapanyag” vagy a „termelőtől a tányérig” szemlélet önmagában nem elegendő, ha mögötte nincs tudatos tervezés, stabil gazdasági háttér és jól működő partneri rendszer. Rámutatott, hogy a fenntarthatóság alapja az életképes vendéglátás: csak gazdaságilag stabil működés mellett valósítható meg hosszú távon a tudatos beszerzés, a készletgazdálkodás és az átgondolt étlapstruktúra. Hangsúlyozta továbbá, hogy a hazai gasztronómia jövője az önazonos, helyi és régiós alapokra épülő kínálatban rejlik, amely nem a külső trendek másolására, hanem saját értékeire támaszkodik. Kiemelte, hogy a „helyi” szemléletet érdemes tágabban, régiós együttműködésként értelmezni, ahol a termelők, feldolgozók és vendéglátók egymásra épülő rendszerben dolgoznak. Ebben a megközelítésben a séfek és vendéglátók szerepe túlmutat az ételek elkészítésén: feladatuk olyan működési modell kialakítása, amely valódi partnerségekre és hosszú távon fenntartható együttműködésekre épül.
• Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a helyi termékek és a rövid ellátási láncok sikeréhez nemcsak minőségre, hanem láthatóságra, kapcsolatépítésre és működő együttműködési rendszerekre is szükség van. Kiemelte, hogy a fenntarthatóbb élelmiszer-gazdaság alapja a szervezettség, a piaci kapcsolódás és a szereplők közötti bizalom.
• Kiszner Levente, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. tanácsadója előadásában a kkv-k számára elérhető pályázati lehetőségeket ismertette, kiemelve, hogy a fejlesztések kiindulópontja minden esetben a vállalkozás valós célja. A fenntarthatósághoz kapcsolódó beruházások – különösen az energiahatékonyság és a technológiai fejlesztések – megfelelő tervezéssel és finanszírozással jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak.

A program részeként pódiumbeszélgetésre is sor került, amely során a fenntartható gasztronómia gyakorlati kérdései kerültek fókuszba. A beszélgetést Kalmárné dr. Hollósi Erika (Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.) moderálta, a vitában pedig a korábbi előadók – Sáhó András, Ruprecht László és Ondré Péter – mélyítették el a témát saját szakterületük szemszögéből.

A rendezvény meghatározó eleme volt a kiállítói tér is, ahol a résztvevők közvetlenül találkozhattak a fenntartható gasztronómia gyakorlati szereplőivel. A program során lehetőség nyílt kóstolásra, kapcsolatépítésre és vásárlásra, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szakmai találkozások konkrét együttműködések alapjává váljanak, erősítve a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatokat.
Kiállítótér szereplői:
Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft.
Bajcshal Kft.
FinomSág Kézműves Termékek – Fekete berkenye (arónia) készítmények
Hetevény Sütöde és Malom
Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.
METRO Kereskedelmi Kft.
Széchenyi István Egyetem – Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar (Óvári sajtüzem termékei)
Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.
TEBIKE Kft.
Tűvé teszem – Környezetbarát textíliák
Vivaker Kft.

Az eseményről készült fotók a képgalériában tekinthetők meg.