GYMSM KIK Alapszabály - Választási szabályok

II. SZ. MELLÉKLET

A VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK

1. A kamarai választások tisztaságának őre a Választási Bizottság. A Választási Bizottság tagjait a kamara elnöksége választja meg.

2. Feladata:

  • döntés a választási névjegyzék és tagjegyzék nyilvánosságra hozataláról
  • döntés a választási névjegyzékkel és tagjegyzékkel kapcsolatos kifogásról
  • a választási szabályzat megsértése miatt panasz elbírálása.

A választási névjegyzék és a tagjegyzék

3. A megyei gazdálkodó szervezetekről a kamara tagozatonként névjegyzéket köteles összeállítani és vezetni.

A választási névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, adószámát, tevékenységi körét, törvényes képviselő nevét. Törvényes képviselő helyett kizárólag írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselheti a gazdálkodó szervezetet a kamarával szemben. A meghatalmazás minta a www.gymsmkik. hu/… honlapon elérhető.

A választási névjegyzék összeállításáért és vezetéséért a kamara titkára a felelős, a névjegyzéket a www.gymsmkik. hu/valasztas… honlapon közzé kell tenni.

4. A kamarába tagként bejelentkezett gazdálkodó szervezetekről a kamara tagozatonként tagjegyzéket köteles összeállítani és vezetni. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.

A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági viszony kezdő időpontját, a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet nevében képviseletre jogosult személy(ek) nevét, amennyiben az a törvényes képviselőtől eltérő személy. A tagjegyzék a választási névjegyzék része. A tagjegyzék adatai legkésőbb a választást megelőző 5. napig módosíthatók.

A tagjegyzék összeállításáért és vezetéséért a kamara titkára felelős, a tagjegyzéket a honlapon közzé kell tenni.
( Ezen a címen, vagy ide kattintva elérhető a tagjegyzék: gymsmkik.hu/v24-valasztasi-tagjegyzek )


A jelölés

5. A jelölés írásban történhet. Írásbelinek minősül az eredeti példányban a kamara Titkárságán papír formában leadott jelölőlap mellett az e-mailben leadott jelölés is, amennyiben azt a jelölőlap csatolásával a valasztas##kukac##gymsmkik.hu vagy jeloles##kukac##gymsmkik.hu email címekre küldik.

Egy jogi személy nevében kizárólag egy természetes személy lehet érvényes jelölt.
Egy természetes személy kizárólag egy jogi személy képviseletében vállalhat el érvényesen jelölést.
A jelölő személye az érintett hozzájárulásával nyilvánosságra hozható.
Többes jelölés – egy adott jelölőlapon több jelölt megadása – lehetséges.

6. Az írásbeli jelölés lehetőségét a választásokat lebonyolító tagozati ülés előtt legalább 60 nappal biztosítani kell a jelölőlapoknak a kamarai újságban, kamarai honlapon, más kommunikációs csatornákon történő közzétételével és a tagok részére elektronikus úton történő kiküldésével.

A jelölőlapot a választásokat lebonyolító tagozati ülést 20 nappal megelőző időpontig vissza kell küldeni, ezután az időpont után írásbeli jelölés nem fogadható el. A küldöttválasztó gyűlést megelőző legkésőbb 15. napon a jelölő bizottság közzéteszi az érvényes jelöléseket. A jelölő bizottság küldöttet és vezető tisztségviselőt nem jelölhet, feladata a jelölési folyamat, és a jelölések jogszerűségének ellenőrzése.

Érvénytelen a jelölés olyan személyre, aki

  • küldöttként a jelölést megelőző négy évben a küldöttgyűlések legalább 50 %-án nem vett részt,
  • a jelölés napjáig kamarai tagsági jogviszonya nem éri el az 1 évet,
  • adott tagozatból kevesebb, mint 5 jelölést kapott.

Az írásban jelölt személyt a küldöttválasztó tagozati ülésre a kamara titkára meghívja, a meghívóban tájékoztatja, hogy jelöltként nyilvántartásba vették. A meghívót legalább 10 nappal a választási ülést megelőzően kell kiküldeni.

Az írásban jelölt személynek nyilatkoznia kell, hogy a jelöltséget vállalja-e, az erről szóló nyilatkozatot a választást megelőző 21. napig a kamarához vissza kell küldenie. Nyilatkoznia kell arról is, hogy küldötté választása esetén vállalja, hogy a küldöttgyűlések legalább 50 %-án részt vesz. A nyilatkozatot e-mailben, mellékletként is megküldheti a valasztas##kukac##gymsmkik.hu vagy jeloles##kukac##gymsmkik.hu e-mail címekre.

A jelölt személy nyilatkozik, hogy vállalja a kamara honlapján, a választási folyamat koordinálása érdekében létrehozott aloldalon és a kamara által rendelkezésre bocsátott formátumban a rövid írásbeli  bemutatkozást.

7. Szóbeli jelölés nem lehetséges.

8. A választási évet megelőző év mérlegében szereplő mérlegadatok, a befolyt tagdíjbevétel, és a fizető taglétszám alapján a titkár megállapítja a tagozati létszámokat, illetve az egyes tagozatok tagdíjbevételeit, és az elnökség meghatározza a tagozati küldöttlétszámokat. Az egyes kamarai tagozatok létszámuknak és gazdasági súlyuknak megfelelő számú küldöttgyűlési küldöttet választanak. A gazdasági súly kiszámításakor a kamarai tagok létszámát 40%, a tagozat tagjai által befizetett tagdíjat 60 % arányban kell figyelembe venni.

9. A küldötteknek a tagozatok szerinti megoszlása és létszáma a tagozat gazdasági súlyának és a tagok által befizetett tagdíjnak a figyelembevételével kerül megállapításra. A küldöttek tagozat szerinti létszámáról az elnökség dönt, a választási névjegyzék és tagjegyzék ismeretében, a jelölési folyamat indítása előtt.

A tagozatokban a küldöttekkel azonos számú pótküldött választható.


Tagozati küldöttválasztás összehívása és lebonyolítása

10. A tagozati küldöttválasztás fórumot a kamara titkára hívja össze.

A tagozati küldöttválasztásra minden olyan névjegyzékben szereplő, elektronikus elérhetőséggel rendelkező kamarai tagot meg kell hívni, aki választási jogosultsággal rendelkezik. A meghívóban a kamarai tagot tájékoztatni kell a választás helyszínéről és idejéről. A választásra jogosult nem kamarai tagokat hirdetmény útján kell a választás időpontjáról értesíteni.

A meghívás a kamara által a névjegyzékben feltüntetett e-mail címre elküldött levél, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a kamarai honlapon, megyei újságban közzétett hirdetmény útján történik. A meghívót a kamara honlapján is közzé kell tenni. A meghívókat legalább 15 nappal a választás előtt ki kell küldeni.

A tagozati választások résztagozati üléseken is lebonyolíthatók, a résztagozati ülések térségek szerint szerveződnek.

11. A küldöttválasztó tagozati szavazásra térségenként eltérő, a meghívóban meghirdetett napon 12 és 19 óra között van lehetőség azzal, hogy a 19 órakor már legalább regisztrációra sorban álló személy még érvényesen leadhatja szavazatát 19 óra után is.

A küldöttválasztó tagozati választáson a választó regisztrációját követően a választás urnás szavazással történik. A szavazás ideje alatt állandó jelenlétet biztosít az adott tagozat egy fővel, továbbá a kamara munkaszervezete legalább egy fővel. Küldöttválasztásra minden tagozat 1 képviselőt küldhet, megfigyelői státuszba. A szavazáson nem választóként csak az előzőekben említett személyek lehetnek jelen. A szavazás során felmerülő bármilyen esetleges kifogást, észrevételt jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyről a választási bizottság jogosult dönteni az általános szabályok szerint.

12. A tagozati küldöttválasztáson a választó törvényes képviselője az általa jegyezett vállalkozáso(ko)n kívül még legfeljebb egy vállalkozást képviselhet érvényes meghatalmazással.

Felszámolás, csődeljárás vagy kényszertörlés alatt álló vállalkozás képviselője nem szavazhat.

13. A választásra regisztráltak a regisztráció során kapják meg a szavazólapot, amelyen a küldöttjelöltek neve ABC sorrendben szerepel. A szavazólapon a küldöttjelöltre előzetesen adott jelölések száma feltüntetésre kerül.

14. Küldött és pótküldött közötti szavazategyenlőség esetén a szavazás lezárását követően azonnal – még aznap – a jelölő bizottság sorsolással dönt. (19:00 órai lezárást és szavazatszámlálást követően.)

A szavazás eredményét, a megválasztott küldöttek listáját legkésőbb a szavazást követő második munkanapon közzé kell tenni.

14/A. A tagozati küldöttválasztásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a választás során résztvevő tagozati képviselő, a munkaszervezet képviselője, a tagozati megfigyelők és a jelölő bizottság képviselője írnak alá.


A küldött

15. A legtöbb szavazatot kapott, és a tagozat kvótájába még beférő jelölt lesz a megválasztott küldött.

16. A küldött feladatai:

  • a küldöttgyűlések kiküldött anyagának áttanulmányozása és arról vélemény alkotása,
  • aktív részvétel a delegáló tagozat és a kamara életében, programjain,
  • részvétel a kamarai/tagozati vélemények kialakításában,
  • adott küldötti ciklusban a küldöttgyűlések legalább felén aktív részvétel.

17. A küldött jogai:

  • betekintés a kamara bizottságainak és elnökségének, küldöttgyűlésének jegyzőkönyveibe,
  • felvilágosítást kérni és kapni a kamara titkárától, a titkáron keresztül a munkaszervezettől, a kamara elnökségétől és bizottsági tagoktól a kamarai működéssel összefüggő kérdésekben,
  • kamarai projektek, programok kezdeményezése, részvétel a kamarai rendezvényeken.

 A megválasztott küldött semminemű juttatást nem vehet fel a kamarai munkája ellenértékeként, kivéve a jogszabályok és belső szabályzatok szerinti költségtérítést.


A pótküldött

18. A meg nem választott, de szavazatot kapott jelöltek a pótküldöttek, akik - a kapott szavazatok sorrendjében - a választási időszakban bármely okból kieső küldöttek helyére lépnek.

A pótküldött nem jogosult a küldött helyettesítésére és képviseletére.

19. [hatályon kívül helyezve]

20. Amennyiben a küldöttek száma az alapszabályban meghatározott szám alá csökkent, a kieső küldött helyét pótküldöttel kell betölteni, amennyiben abban a tagozatban nincs pótküldött, időközi küldöttválasztást kell lebonyolítani, amennyiben a küldöttek összlétszáma 55 alá csökkent.


AZ ELNÖK, AZ ÁLTALÁNOS ALELNÖK, A TAGOZAT ÁLTAL VÁLASZTOTT ALELNÖKÖK, AZ ELNÖKSÉGI TAGOK, AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG, AZ ETIKAI BIZOTTSÁG, ÉS AZ ORSZÁGOS KÜLDÖTTEK MEGVÁLASZTÁSA A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN

21. A megválasztott küldöttgyűlési küldött részére a küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal kézbesíteni kell a küldöttgyűlés meghívóját, és jelölő lapot, amelyen a küldött az elnök, az alelnökök és a bizottságok tagjainak személyére tehet javaslatot. A meghívóban a küldöttet tájékoztatni kell a küldöttgyűlés helyéről és idejéről.

21/A. A választás során érvényesítendő alapelvek (választási etika)

  • tisztesség, fair play szabályait be kell tartani
  • az ellenfelet tisztelni kell
  • egyes tisztségekre minden jelöltnek azonos feltételeket kell nyújtani arra, hogy ismertesse programját
  • azonos értékű nyilvánossági felületet kell nyújtani
  • a jelöltnek meg kell kapnia a munkaszervezettől programja kialakításához az információkat
  • elnöki és alelnöki többes jelölés esetén választási fórumot kell szervezni
  • a kampányt a Választási Bizottság koordinálja és felügyeli
  • a munkaszervezet minden egyes tagjának fokozottan kell ügyelnie arra, hogy a beavatkozás látszatát is kerülje
  • súlyos fegyelmi vétség, ha a munkaszervezet egy meghatározott jelölt mellett kampányol
  • a titkárnak fokozottan kell ügyelnie a pártatlanságra.

A jelölés

22. A jelölés írásban történhet.

A küldött a jelölő lapon tehet javaslatot az elnök, az alelnökök és a bizottsági tagok és az országos kamarai küldöttek személyére, a jelölő lapot legkésőbb a küldöttgyűlést megelőzően 5. nappal el kell juttatnia a Jelölő Bizottsághoz.

A Jelölő Bizottság a küldöttek által írásban jelölteket haladéktalanul meghívja a küldöttgyűlésre, ha ezt a személyt egyébként nem választották meg küldöttgyűlési küldöttnek. A jelölttel közli, hogy milyen tisztségre jelölték, és felkéri annak visszajelzésére, hogy a jelöltséget vállalja-e.

A jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy a jelöltséget vállalja-e, az erről szóló nyilatkozatot a választást megelőző 2. napig a Jelölő Bizottság részére vissza kell küldenie írásban. Nyilatkozik, hogy a jelölőlapo(ko)n megnevezett adott tisztséghez tartozóan a tervezett kamarai aktivitásokat, programokat a kamarai választási aloldalon bemutatja.

Ha nem nyilatkozik írásban a jelzett határidőben, úgy kell tekinteni, hogy a jelöltséget nem vállalja.

23. Jelölt az lehet, és a jelölőlistára az kerülhet, aki

a./ választható,
b./ a jelöltséget vállalja,
c./ önkéntes kamarai tagság jogviszonya legalább 2 éve fennáll.

A küldöttgyűlést megelőző 4. napig az érvényes jelöltek listáját közzé kell tenni.


A tisztújító küldöttgyűlés összehívása és lebonyolítása

24. A kamara tisztújító küldöttgyűlését a kamara elnöke hívja össze a küldöttválasztó szavazástól számított legkésőbb 6 héten belüli időpontra.

A tisztújító küldöttgyűlésen megjelent küldöttek meghívóját, választási jogosultságát a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság a küldöttgyűlés megnyitása előtt ellenőrzi, erről jelentést tesz a küldöttgyűlés később megválasztandó levezető elnökének.

Az általános küldöttgyűlési szabályoktól eltérően tanácskozási és felszólalási joga kizárólag a küldöttnek, a jelöltnek és a megválasztott tisztségviselőknek van. A tisztújító küldöttgyűlésen a jelöltek – a kamarai honlapon történt bemutatkozáson túlmenően – személyenként 3 perces bemutatkozó, programjukat bemutató beszédet tarthatnak. Igényüket a kamarai titkárnál előzetesen szóban vagy írásban jelezni szükséges, legkésőbb a küldöttgyűlés megkezdéséig.

A tisztújító küldöttgyűlést a kamara elnöke nyitja meg, egyben javaslatot tesz a levezető elnök személyére.

25. A tisztújító küldöttgyűlés levezető elnöke a Választási Bizottság elnöke vagy alelnöke, akadályoztatásuk esetén a választási bizottság tagja.

26. A levezető elnök jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki, tagozatonként egy-egy jelenlévő küldöttet felkér a jegyzőkönyv hitelesítésére, közli a választásra jogosultak számát, felkéri a Jelölő Bizottság elnökét, hogy ismertesse az írásban beérkezett jelöléseket, majd felkéri a küldötteket, hogy szóban kívánnak-e jelölni.

27. Az elnök, a levezető elnök nyílt szavazást rendel el:

A jelölőlistára került jelöltek tisztségviselőként, bizottsági tagként, országos kamarai küldöttként való megválasztása során.
Ha pontosan annyian kerültek fel a jelölőlistára, mint a megválasztható tisztségviselők, bizottsági tagok, országos küldöttek száma, a lista azonnal és egyben is megszavazható.
Ha több jelölt van a jelölőlistán, mint a megválasztható tisztségviselők, bizottsági tagok, országos küldöttek száma, a levezető elnök a legtöbb írásbeli jelölést kapott jelölt személyét szavazásra bocsátja. Ezt követően sorrendben a kevesebb jelölést kapott jelölteket, az azonos számú jelölést kapottakat abc sorrendben bocsátja szavazásra.

Szavazategyenlőség esetén a szavazást az egyenlő szavazatot kapott személyekre vonatkozóan meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén még egy szavazást kell lebonyolítani, ha ez sem hoz különbséget a jelöltek között, sorsolással kell dönteni. A sorsolás módját a levezető elnök határozza meg.

28. A küldöttek nyíltan, kéz vagy szavazólap felemelésével adják le a szavazatukat, amelyet a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedő Bizottság tagjai és a segítőik számolnak össze.

Amennyiben bármely esetben többes jelölés történt, és azt legalább két jelölt elfogadta, titkos szavazást kell elrendelni.

29. Először a kamara elnökét kell megválasztani, majd sorrendben az általános alelnököt, a térségi alelnököket (3 fő), a tagozat által választott alelnököket (4 fő), az elnökségi tagokat (4 fő), az ellenőrző bizottságot (8 fő, tagozatonként 2-2), etikai bizottságot (8 fő, tagozatonként 2-2), az országos kamara küldötteit (11 fő) választják meg.

29/A. Az elnök és alelnökök megbízatása négy évre szól, és egy alkalommal egyszerű szavazati többséggel újraválaszthatók. Harmadik ciklusban, illetve 70. életévet betöltő jelölt esetében az adott tisztség titkos szavazással lebonyolított módon, minősített, kétharmados szavazati többséggel tölthető be.

30. A térségek által választott alelnökök választásakor először kizárólag a térséghez tartozó küldöttek szavaznak. Ebben az esetben a levezető elnök felfüggeszti a küldöttgyűlés menetét, a térségek küldöttei három különböző helyszínen bonyolítják le a választást,
az ülésüket a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság 1-1 képviselője vezeti. A térségek által választott alelnököket a küldöttgyűlés választja véglegesen alelnökké.

A tagozat által választott alelnökök és az elnökségi tagok választásakor először a tagozathoz tartozó küldöttek szavaznak. Ebben az esetben a levezető elnök felfüggeszti a küldöttgyűlés menetét, a tagozatok küldöttei négy különböző helyszínen bonyolítják le a választást, az ülésüket a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság 1 – 1 képviselője vezeti. A tagozatok által választott alelnököket és elnökségi tagokat a küldöttgyűlés választja véglegesen alelnökké és elnökségi taggá.

31. Az elnök, alelnök, és elnökségi tag választásakor a jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a jelenlévő küldöttek több mint a felének a támogatását elnyerte. Amennyiben az első választási forduló nem hozott ilyen eredményt, a következő választási fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be. A második és a további választási fordulókban csak az első választási fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt közül lehet választani.


A pótküldött, póttag

32. A nem megválasztott, de szavazatot kapott országos kamarai küldöttjelöltek a pótküldöttek, akik - a kapott szavazatok sorrendjében - a választási időszakban bármely okból kieső országos küldöttek helyére lépnek.

A kamarában az országos küldöttekkel, illetve a bizottsági tagokkal azonos számú pótküldött, illetve póttag választható.
Ha a kieső országos küldött egyben megyei kamarai tisztségviselő is, akkor a tisztségviselő utódát kell országos kamarai küldöttnek megválasztani.
Az országos kamarai pótküldött csak az országos kamarai küldött helyére léphet.
A pótküldött nem jogosult a küldött helyettesítésére és képviseletére.

33. A nem megválasztott, de szavazatot kapott ellenőrző és etikai bizottsági tagságra jelöltek a póttagok, akik - a kapott szavazatok sorrendjében - a választási időszakban bármely okból kieső ellenőrző és etikai bizottsági tagok helyére lépnek.

A póttag nem jogosult a küldött helyettesítésére és képviseletére.


Közös szabályok

34. Abban az esetben, ha az országos küldöttek számát az országos kamara alapszabálya, vagy az ellenőrző és etikai bizottság létszámát az alapszabály megváltoztatja, a pótküldött vagy a póttag a felemelt létszámú testület tagjává válik anélkül, hogy új választást kellene lebonyolítani.

35. A levezető elnök - a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság jelentése alapján - ismerteti a választás végeredményét.

Amennyiben a kamarai küldötti, országos küldötti, tisztségviselői vagy bizottsági tagsági hely megüresedik, és emiatt új választást kell lebonyolítani, az újonnan választott személy mandátuma az elődje mandátumának lejártáig tart.

A tisztújító küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a régi elnök, az ülés levezető elnöke/i/, a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke, a megválasztott elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írnak alá.


Jogorvoslat

36. A jelölőlap és a szavazólap a választást (adott választási ciklust követő) követő egy év elteltével megsemmisíthető. A megyei kamara tagja a választási szabályzat megsértése miatt panasszal élhet.

A panaszt a kamara Választási Bizottságához kell benyújtani, a sérelemről való tudomásszerzést követő 15 napon belül, legkésőbb azonban a sérelem bekövetkezését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül.

A kamara Választási Bizottsága a panaszt – a kézhezvételétől számított – 30 napon belül bírálja el, határozatában a panaszt vagy elutasítja vagy a jogsértés tényét megállapítja, döntéséről a panasztevőt értesíti.


Közzététel

37. A választások időrendjét és helyszíneit, a jelölőlapokat és a választások eredményét a kamarai honlapon közzé kell tenni.


A kamarai választási, visszahívási szabályok

38. A küldöttek, a testületi szervek tagjai, a kamara elnöke és a többi választott tisztségviselői - legfeljebb négyévi időtartamra választhatók meg. Az újraválasztás szabályairól az alapszabály rendelkezik.

39. A küldött, a testületi szervek tagja, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselője az őt megválasztó szerv által visszahívható.

40. A visszahívásra - az érintettet megválasztó szerv írásbeli, indokolt határozata útján akkor van lehetőség, ha a választott tisztségviselő

  • feladatának ellátása során nem megfelelően járt el, s az neki felróható,
  • reá nézve összeférhetetlenségi vagy kizáró ok merült fel, és tisztségéről ennek ellenére nem mondott le,
  • az adott évben az ülések több mint a feléről hiányzott.

A választhatóság pozitív és negatív feltételei

41. Küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki

  • nagykorú,
  • magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát. Az elnökké választás feltétele a magyar állampolgárság.
  • tagja a kamarának vagy tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja olyan gazdálkodó szervezetnek, amely a kamarának tagja.
  • a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett.

42. Nem választható küldöttnek, pótküldöttnek, testületi szerv tagjának, aki

  • a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
  • a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
  • szabadságvesztés büntetését tölti,
  • büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll
  • akinek a kamarai tagsága szünetel
  • akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn;
  • négy év alatt a korábbi pozíciójának megfelelő ülések 50%-án nem vett részt.

43. Nem viselhet tisztséget a kamarában, aki

  • küldöttnek, pótküldöttnek, testületi szerv tagjának nem választható,
  • Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel,
  • közszolgálati jogviszonyban áll.

44. Nem választható a kamara elnökének, általános alelnökének, a tagozat által választott alelnökének, a térségi alelnökének, elnökségi tagnak, az ellenőrző bizottság tagjának, az etikai bizottság tagjának az, akit a soron következő választást előkészítő jelölő bizottság tagjának megválasztottak, még akkor sem, ha utóbb a bizottsági tagságáról lemondott.

45. Elveszíti választott tisztségét a kamarában az a személy, aki tulajdonosa, cégvezetője, alkalmazottja, részvényese olyan gazdálkodó szervezetnek, amely kilépett a kamarából, vagy a kamarai tagsága egyéb okból megszűnt vagy szünetel.

Nem veszíti el a tisztséget, ha más vállalkozás vonatkozásában fennállnak a tisztségre történő megválasztás feltételei.
Elveszíti a választott tisztségét az is, aki két éven keresztül a kamara – a választott tisztségéhez kapcsolódó - szervezeti életében nem vesz rész, a feladatait nem gyakorolja.
A tisztség elvesztéséről - elnökségi előterjesztés alapján a küldöttgyűlés dönt.

46. Elveszíti választott tisztségét a kamarában az a tagozat által delegált személy, aki tulajdonosa, cégvezetője, alkalmazottja, részvényese olyan gazdálkodó szervezetnek, amely másik tagozatba lépett át. A tisztség elvesztéséről a delegáló tagozat elnöksége dönt.

47. Elveszíti választott tisztségét a kamarában az a térség által delegált személy, aki tulajdonosa, cégvezetője, alkalmazottja, részvényese olyan gazdálkodó szervezetnek, amely másik térségbe helyezi át székhelyét. A tisztség elvesztéséről a delegáló térség elnöksége dönt.

Kamarai rendezvények

Hír kategóriák

Témakörök

szechenyi.png