A járvány után újra pályára állhat a térség

Győr-Moson-Sopron megye Magyarország gazdaságának egyik zászlóshajója. Imponáló adatok jellemzik a vállalkozások teljesítményét mind a termelés mind a foglalkoztatás tekintetében. Ugyanakkor a koronavírius-járvány következtében ebben a térségben csökkent a legnagyobb mértékben az ipar teljesítménye, és a pandémiával némileg nőtt a munkanélküliek száma. Vajon tartósnak bizonyul a lejtmenet? A recesszió enyhíti a korábban égető gondot jelentő szakemberhiányt? A kormányzati intézkedések megvédik a cégeket a teljes leállástól? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Pintér-Péntek-Imrétől, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.

Hogyan jellemezhető a megye gazdasági helyzetének alakulása ebben az évben? Milyenek a kilátások a jelenlegi helyzetben? Megingott a megye gazdasága, vagy begyógyítható sebekről van szó?

A Győr-Moson-Sopron megyei gazdaság rendkívül sokat köszönhet annak a ténynek, hogy itt működik a világ egyik legnagyobb motorgyára, az Audi, ahol ráadásul autókat is előállítanak. A járványhelyzet ugyanakkor rávilágít ennek a helyzetnek a gyengeségére is: a feldolgozóipar döntő részben az autóiparra épül, az komoly hatással van a beszállítók tömegére is. A gazdaság egy lábon áll, ami hatalmas veszélyeket rejt magában.

Az autóipar nehézségei nem a járvánnyal kezdődtek. Az ágazat – így az Audi is – paradigmaváltás előtt áll, az új stratégiai irány kidolgozásának rendkívül forrásigényes problémájával küszködik, és ezt a helyzetet tette kritikussá a COVID-19 megjelenése. Az iparág belső nehézségei és a pandémia együttes hatására az autógyárak és a hozzájuk kapcsolódó széles beszállítói kör számára hektikusan alakultak a megrendelések, az egész termelési folyamat hullámzóvá vált. Megjelent és a ma is itt van a vállalkozók legnagyobb ellensége: a biztos rossznál is rosszabb bizonytalanság. Tavasszal a gyártás több helyen átmenetileg le is állt, s bár ez a második hullámban még nem következett be, a kiszámíthatatlanság törvényszerűen a termelési volumen visszaesését eredményezi.

Ami rövidtávon reményt adhat az az, hogy szereztünk tapasztalatot a járvány első hullámának kezeléséből, így talán hatékonyabban tudjuk menedzselni a jelenlegi helyzetet. Hosszabb távon pedig biztos vagyok abban, hogy – mivel a fogyasztói igények a vírus leküzdése után nem változnak meg a korábbiakhoz képest – az ipari termelés visszatér a régi kerékvágásba.

Kérdés persze, mennyire sérül a termelési lánc, illetve kérdés, hogyan tudnak azok az ágazatok talpra állni, amelyeket az iparban működő cégeknél is keményebben érint a járványhelyzet. Az idegenforgalom, a vendéglátás és a rendezvényszervezés a legnagyobb vesztesek közé tartozik pillanatnyilag. A Győr-Moson-Sopron megyei helyzet specialitása ugyanakkor esetükben is bizakodásra adhat okot, hiszen ebben a térségben inkább az üzleti, mint a klasszikus turizmus jellemző. Így az ipar kilábalásával párhuzamosan megindulhat a gyógyulás ezeken a területeken is.

Még mindig Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb a munkanélküliség, és az egyik legmagasabb az egy főre eső ipari termelés az országban. Megszűnt a korábbi szakemberhiány, vagy csak átalakultak a munkaerő-piaci feszültségek?

Úgy fogalmaznék, hogy az év elején tapasztalt, elviselhetetlen szakemberhiány némileg enyhült. Azért mert az ipari cégek nem termelnek száz százalékon, és azért, mert szolgáltatói szektorból megjelentek a munkanélküliek. A szakemberhiány ennek ellenére sok területen továbbra is jelen van. Egyrészt, mert az idegenfogalomból vagy vendéglátásból elbocsátottak, hogy úgy mondjam nem kompatibilisek a gyárak igényeivel. Másrészt, mert a megye nem csak hazai, hanem az osztrák munkaerőpiacot is kiszolgálja, és a jó munkaerőt Ausztriában is igyekeznek megtartani, a recesszió ellenére is. Ausztriában rájöttek a munkaadók: a magyar a legjobb munkaerő. A bolgár, az ukrán dolgozó, ha egyszer hazatér, nehezen jön vissza, míg a magyarok egyik nap haza mennek, s ha szükség van rajuk, másnap már újra munkába állnak. A hiányszakmák tehát nem tűntek el, csak átmenetileg a képzett munkavállalók megtartásának problémája került előtérbe.

A fővároson és Pest megyén kívül sehol sem olyan magas a koronavírus fertőzések száma, mint Győr-Moson-Sopronban. Szeretne a helyi vállalkozói szféra valamilyen még szigorúbb helyi, vagy országos zárlat intézkedést?

Nagyon nehéz megtalálni az egészség védelme és a gazdaság működésének fenntartása között húzódó keskeny mezsgyét. A teljes bezárkózással könnyű padlóra küldeni egész iparágakat, és nagyon nehéz újra életre kelteni, ezért nem támogatnánk drasztikus szigorítások bevezetését. A járvány által leginkább sújtott vendéglátás és turizmus számára kilátásba helyeztek kompenzációt, a legalább ennyire érintett rendezvényszervezésről viszont nem is esett szó, pedig nyilván az ezen a területen működő vállalkozások, munkavállalók is segítségre szorulnának.

Két támogatási formát tarok fontosnak: a járulékok csökkentését és a munkaerő megtartását ösztönző források biztosítást. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél tényleges, igazolható a megrendelések visszaesése, nagyon jelentős anyagi támogatást kellene kapniuk, hogy dolgozóikat megtarthassák.

Mit tehet a kamara ebben a helyzetben a vállalkozások érdekében?

Várjuk, összegyűjtjük, szintetizáljuk a térségben működő vállalkozások megoldási javaslatait és a kamara országos szervezetén keresztül eljuttatjuk a döntéshozókhoz. Ennek a munkának hatékonyabbá tétele érdekében mi létrehoztunk egy gazdaságfejlesztési csoportot, amely már a pandémia utáni helyzetre, a gazdasági élet újraindítására készül. Egyszer a járványnak vége lesz, s nekünk tudnunk kell a válaszokat a majdan felmerülő kérdésekre. A történelem során egy-egy krízis már sokszor jelentette egy új fellendülés kezdetét, s ha felkészülünk rá, Győr-Moson-Sopron megye gazdasága – értékeinek, eredményeinek megőrzése mellet – nem csak talpra, de egy új pályára is állhat.