A Mosoni-Duna ölelésében elhelyezkedő győri campus idén felújított Bridge Hallgatói és Oktatói Klubja adott otthont szombaton annak az ünnepségnek, amelyen a folyó vízszintszabályozásával megnyíló környezetvédelmi, fejlesztési és fenntarthatósági lehetőségekről kaptak áttekintést a résztvevők.
A jövőt megalapozó projektjavaslatok
A házigazda Széchenyi István Egyetem nevében dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszönetet mondott a kormánynak, az országgyűlési képviselőknek és a szakembereknek azért, hogy a nemrégiben elkészült gönyűi torkolati műtárgy révén a folyó medre újra megtelt vízzel. Majd megállapította: a Szigetköz és a Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi deltája, egyedülálló értéke, s e páratlan szépségű tájegység megőrzése, fejlesztése csak átfogóan gondolkodva, egymásra épülő és egymást kiegészítő tervek megvalósításával lehetséges.
„Éppen ezért vagyunk büszkék arra, hogy intézményünk meghatározó szereplője a határon átnyúló, európai összefogás részeként megvalósuló Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési programnak, amelynek során kutatóink partnereinkkel közösen a térség jövőjét meghatározó projektjavaslatokat dolgoztak ki. Mindezek lehetővé teszik, hogy a Szigetköz és a Csallóköz – innovatív módszerekkel, természetalapú megoldásokkal – világszínvonalú mintaadó fejlesztési területté váljon” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet.
Fenntartható módon kell kihasználni a lehetőségeket
Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter elmondta: az Insula Magna program jövőképe az, hogy e térség ökoszisztémája olyan legyen, mint az 1800-as évek elején volt, csak más funkcionalitással. Ennek az alapját az elegendő víz biztosítása jelenti. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez a szárazföldi delta egy csoda a világban, lehetőségeit pedig fenntartható módon kell kihasználni a sportban, a turizmusban, az innovációban vagy a kutatásban. Leszögezte, hogy a programot az Európai Unió és a magyar kormány is támogatja, a szlovák féllel pedig kiváló az együttműködés ezen a téren, a politikai támogatás „abszolút megvan” a szomszédos állam oldaláról.
A miniszter beszélt arról is, hogy a TIM egyik központi tevékenysége a technológiához való hozzájárulás, a másik pedig az iparfejlesztés, hiszen nem mindegy, milyen módon fejlődik az ország. „Éppen ezért ide tartozik a környezetvédelem és a klímapolitika is” – jegyezte meg. Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja kifejtette, Győr számára meghatározó fejlődést jelent, hogy most már megfelelő a Mosoni-Duna vízszintje, ugyanakkor Magyarország számára még vannak kihívások. Aláhúzta: három vagy négy műtárggyal az Öreg-Duna medre hazánk legnagyobb édesvíztározója lehetne, ami a mezőgazdaság, a turizmus és az ipar „okszerű fejlődését” hozhatná magával.
Az Insula Magna program kapcsán kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetem kutatói partnereikkel közösen a legkorszerűbb tudományos módszertanok segítségével olyan fejlesztési lehetőségekre mutattak rá, amelyek a térség kitörési pontjait jelenthetik a következő öt-tíz-tizenöt évben.
„Ha az összefogást meg tudjuk őrizni, és ha kormány mögöttünk áll, akkor a Szigetköz még szebb, még jobban hasznosítható lesz, és még több kincsre fogunk lelni” – hangoztatta.
Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általuk kidolgozott, Nagy kék sziget névre keresztelt koncepciót ismertette, amelynek lényege a Szigetköz fejlesztése a családi, az öko- és az élményturizmusra koncentrálva, a Csallóközzel összefogva, harmóniába hozva a természetet, a társadalmat és a gazdaságot.
A házigazda Széchenyi István Egyetem nevében dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszönetet mondott a kormánynak, az országgyűlési képviselőknek és a szakembereknek azért, hogy a nemrégiben elkészült gönyűi torkolati műtárgy révén a folyó medre újra megtelt vízzel. Majd megállapította: a Szigetköz és a Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi deltája, egyedülálló értéke, s e páratlan szépségű tájegység megőrzése, fejlesztése csak átfogóan gondolkodva, egymásra épülő és egymást kiegészítő tervek megvalósításával lehetséges.
„Éppen ezért vagyunk büszkék arra, hogy intézményünk meghatározó szereplője a határon átnyúló, európai összefogás részeként megvalósuló Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési programnak, amelynek során kutatóink partnereinkkel közösen a térség jövőjét meghatározó projektjavaslatokat dolgoztak ki. Mindezek lehetővé teszik, hogy a Szigetköz és a Csallóköz – innovatív módszerekkel, természetalapú megoldásokkal – világszínvonalú mintaadó fejlesztési területté váljon” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet.
Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter elmondta: az Insula Magna program jövőképe az, hogy e térség ökoszisztémája olyan legyen, mint az 1800-as évek elején volt, csak más funkcionalitással. Ennek az alapját az elegendő víz biztosítása jelenti. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez a szárazföldi delta egy csoda a világban, lehetőségeit pedig fenntartható módon kell kihasználni a sportban, a turizmusban, az innovációban vagy a kutatásban. Leszögezte, hogy a programot az Európai Unió és a magyar kormány is támogatja, a szlovák féllel pedig kiváló az együttműködés ezen a téren, a politikai támogatás „abszolút megvan” a szomszédos állam oldaláról.
A miniszter beszélt arról is, hogy a TIM egyik központi tevékenysége a technológiához való hozzájárulás, a másik pedig az iparfejlesztés, hiszen nem mindegy, milyen módon fejlődik az ország. „Éppen ezért ide tartozik a környezetvédelem és a klímapolitika is” – jegyezte meg. Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja kifejtette, Győr számára meghatározó fejlődést jelent, hogy most már megfelelő a Mosoni-Duna vízszintje, ugyanakkor Magyarország számára még vannak kihívások. Aláhúzta: három vagy négy műtárggyal az Öreg-Duna medre hazánk legnagyobb édesvíztározója lehetne, ami a mezőgazdaság, a turizmus és az ipar „okszerű fejlődését” hozhatná magával. Az Insula Magna program kapcsán kiemelte, hogy a Széchenyi István Egyetem kutatói partnereikkel közösen a legkorszerűbb tudományos módszertanok segítségével olyan fejlesztési lehetőségekre mutattak rá, amelyek a térség kitörési pontjait jelenthetik a következő öt-tíz-tizenöt évben.
„Ha az összefogást meg tudjuk őrizni, és ha kormány mögöttünk áll, akkor a Szigetköz még szebb, még jobban hasznosítható lesz, és még több kincsre fogunk lelni” – hangoztatta.
Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az általuk kidolgozott, Nagy kék sziget névre keresztelt koncepciót ismertette, amelynek lényege a Szigetköz fejlesztése a családi, az öko- és az élményturizmusra koncentrálva, a Csallóközzel összefogva, harmóniába hozva a természetet, a társadalmat és a gazdaságot. Az ünnepségen dr. Palkovics László miniszter, dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke látta el kézjegyével azt a hosszú távú együttműködési megállapodást, amelyet a Technológiai és Ipari Minisztérium kötött a Széchenyi István Egyetemért Alapítvánnyal és a Széchenyi István Egyetemmel.
Ahogy a dokumentumban szerepel, az egyetem stratégiai célja egy, az európai felsőoktatási térben is versenyképes, vállalkozó szemléletű intézmény megvalósítása, amely erős kutatás-fejlesztési, infrastrukturális és szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Az együttműködés – szem előtt tartva az intézmény bázisán létrejövő győri, zalaegerszegi és mosonmagyaróvári innovációs parkok jövőképét – kiemelten az ipari, technológiai és a kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztését, valamint az iparral közös kutatási és technológiafejlesztési programok kialakítását célozza meg.
forrás: uni.sze.hu
Hancz Gábor - Papp Zsolt
A teljes cikket PDF-ben ITT olvashatja!